Arkham Horror LCG Core Set

Shotgunnal a Vének ellen

+ 1 darab Core Set is nagyon jó játékélményt nyújt(egyedül és párosban is)
+ Nagy újrajátszatóság köszönhetően az 5 teljesen más játékmenetet adó nyomozónak
+ Döntéseknek kihatása van a későbbi küldetésekre
+ Skálázható nehézség
+ Rengeteg fan-made küldetés található a neten(nagyon ötletesek is vannak)

- A káosz tokenek a legjobb terveket is keresztül húzhatják(ez hozzá tartozik az FFG-s arkham játékokhoz)
- Ha megtetszik és beruházunk a további küldetés csomagokra akkor nagyon a pénztárcánkba kell nyúlni
- Sok apró szabály van ami felett könnyű elsiklani
- Sok ideig tart a játék előkészítése

„Újabb csápbőrbe kötött lapok”

Lovecraft könyveinek, mítoszának FFG játékokba öntött világa kapott egy újabb „gyermeket”, „pénznyelőt”. Akinek az LCG rövidítés, deck-bulding kifejezés mond valamit, az tudja köbö mire számíthat.
Egy biztos, a minőséggel nincs probléma. A kártyajáték lapjai gyönyörűek, szinte külön élmény ilyen játékot a kézbe venni.
A korábban megismert nyomozók köszönnek vissza ránk az új játék mechanikájának megfelelő statisztikával, képességekkel.
A játékban a kártyák jelképeznek (szinte) mindent. Forgatókönyveket, felvonásokat, helyszíneket, tárgyakat, varázslatokat, szövetségeseteket, ellenségeket, a mítosz negatív hatásait. Mellé kapunk jelölőket gazdagon és káosz jelzőket is, amelyek garantáltan megkeserítik a játék során életünket (egyben a kockadobás véletlenszerűségét hivatottak itt megjeleníteni).
Az adott küldetés előkészítése után kezünkbe vesszük kiválasztott nyomozónk meghatározott darabszámú és felépítésű (pakliépítés indul) pakliját és felhúzzuk kezünket (esetleg cserélünk pár lapot).
Első kör kivételével a Mítosz visszavág. Kihívások, nehézségek, ellenfelek. Utána végre lélegzethez jutunk és akciózunk, amelynek keretében 3 akciót hajtunk végre (lehetnek azonosak is): felszerelésünk használata, erőforrások beszerezése, lap felhúzása, harc. Majd következnek a pályán lévő ellenségeink és utána frissülünk. Közben figyeljük, hogyan is haladunk az adott kaland/kampány céljával.
Érdekesség, hogy egyes lapok lehetővé teszik, hogy elmeneküljünk a kalandból, mivel kampány módban a nyomozó halálának következménye is van.
A játékban megjelenik a koop jelleg is, így az egy helyszínen lévő nyomozók lap eldobásával megsegíthetik kis társaikat a nagyobb jó érdekében.
A kaland végén átélt (vagy inkább túlélt) élmények tapasztalati pontot is jelentenek, amivel nekifoghatunk a paklinkba megszerezni a fejlettebb, erősebb lapokat.
Negatívum(ok)ként elmondható, hogy a játék szabályai bár egyszerűnek tűnnek, sok apróságot figyelembe kell venni és már kiadásra került hibajegyzék is. Szóval „szabály-heavy” a játék. Természetesen a szövegezés angol nyelvű és bármilyen magyar fordítás is keletkezik, a játék közbeni ide-oda lapozgatás az élmény rovására megy. Kinek mi, de ha megtetszik a játék, akkor már készítheted is a pénztárcádat, hiszen az alapkészlettel sem tudsz igazi pakliépítésbe fogni, plusz az egyes kalandok (scenario) és kampányok is unalomba fulladnak többszöri végigjátszáskor (persze már most létezik több rajongók által készített jobb-rosszabb kalandok, kampányok, mivel népszerű a játék). A játék bár 2 fővel jól pörög, 3-4 fővel már rá kell szánni azt a 2 órát.
Számomra kettős az „élmény”. Külalakban nincs hiány, kihívás is van gazdagon, lehet nyelvet gyakorolni és – főleg – pénztárcát nyitogatni.

Remek mechanikájú, feszült, kooperatív történetmesélős játék a Cthulhu-mítosz elemeivel - mit lehet ezen nem szeretni?

Az FFG-nek mindig is jól ment az óramű precizitású , feszült gyűjtögetős kártyajátékok (LCG) kifejlesztése. A Netrunner után kifejezetten kooperatívra vágytam, és az is fontos volt, hogy komolyabb vagyon nélkül bele lehessen vágni a játékba. Továbbá mindig (még mindig!) odavagyok a Cthulhu-mítoszt szerepeltető játékokért.

Az Arkham Horror: The Card Game mindegyik kívánalmat teljesítette: ketten, egyetlen alapcsomaggal remekül játszhatóak az alapküldetések, még Easy fokozaton is meg kell küzdeni velük (itt a győzelem sem igen-van-nem típusú, hanem több lépcsős, nem is mindig tudni, mennyire teljesített jól az ember, mert egymásra hatnak a küldetések - remek mechanika!). Számomra az őrülettel való kacérkodás, a veszélyes varázslatokat felhasználó kockázatos küzdelem is jobban átjött, és a történetmesélés is sokkal jobban működött, gördülékenyebb volt, mint a - sok mindenben különböző, de ezen jellemzőiben nagyon is hasonló - Mansions of Madness játékban.

Szerintem ketten a legjobb, de hárman és négyen is szívesen kipróbálnám, ez esetben azonban már tényleg muszáj volna még egy alapcsomagot venni.

Kezdők megszenvednek majd vele, de a magam részéről mindenkinek utálom, aki nem akad ki az erős szerencse-komponensen (megrögzött eurósok ezért kerüljék!).

Megjegyzés: a tokenek húzását sokkal, SOKKAL könnyebb és hálásabb mobilos app-al megoldani (aki nem utálja ezt a minimális kütyüzést).