Weboldalunk használatával jóváhagyod a cookie-k használatát a cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Az Azul-trilógia koronája – Azul-játékélmény a köbön

Az Azul-trilógia koronája – Azul-játékélmény a köbön

Négyzet- helyett rombuszcsempe – 6 csillagos játékélmény!

Azul: A királyi pavilon társasjáték

Instant Azul-őrület robbant ki 2018-ban, és nem hiszem, hogy sok embert lepett meg a Spiel des Jahres zsűri döntése, miszerint a színes, csempés játék nyerte az Év játéka családi díját. A díjtól függetlenül, de attól felgyorsítva aztán duzzadt a játék rajongói tábora, és vált maga a játék a társasjátékos háztartások elmaradhatatlan alapkövévé.

A játék eredeti kiadójának az az alapkoncepciója, hogy a legjobb társasjátékaiból mesterhármas-sorozatot készít, így történt ez a Century esetén, és az Azult is folytatták az Azul: Sintra üvegcsodái-val a rákövetkező évben, végül a sorozat zárásaként tavaly elkészült az Azul: A királyi pavilon is. És milyen fenséges zárása lett ez a trilógiának! Azul: A királyi pavilon társasjáték

 

Több rugalmasság, több gondolkodás – még izgalmasabb tervezés!

Tegyük most félre a díjazott elsőt, az igen jól sikerült másodikat, és éltessük A királyi pavilont magát. Hiszen azon túl, hogy kerek manufaktúrakorongokról választunk csempét, a három játék között már igazán nincs túl sok egyezés. Bár itt is sok pontot lehet azzal szerezni, hogy minél összefüggőbb részt építünk, ezt csak egy színen belül tehetjük meg.

A pavilon padlója (vagy esetleg mennyezete?) ugyanis 7 egymás mellé épülő csillagból áll, és egy csillagot csak a saját színű csempéjével lehet megtölteni. Ráadásul úgy, hogy az adott helyen, azaz mezőn lévő számnak megfelelő mennyiségű csempét rakjuk le oda. Igen: az egyes helyre egy darabot, de a hatosra már hatot (kicsit hasonlóan az Azul töltősoraihoz).

És ez azt is jelenti, ha nekiállunk számolni, hogy egy csillag teljes megtöltéséhez összesen 21 csempét kell szereznünk, ami nem kevés. (Bár van egy mód, amivel „hígítani” tudjuk ezt a mennyiséget – de erről majd később.) És ahogy telik a csillagunk, a többi játékos valószínűleg nem is szívesen hagy nekünk abból a színből. Hogy miért?

Azul: A királyi pavilon társasjáték

 

Körbezárt területek a pontesőért

Egyrészt, mert minden megtöltött csillag a játék végén bónuszpontokat fog hozni. Méghozzá nem is keveset, és színenként különböző mennyiségűt. Másrészt, ha sikerül egy csillagot megtölteni, akkor a legcombosabb bónuszmezőt: az ablakot is biztosan „körbezárja”.

Mik is ezek a bónuszmezők? A hetedik (belső) és a többi szín csillaga között van az oszlop, két szín csillaga között a szobor, és a már emlegetett ablak az egyszínű csillagok külső felén. Ha ezek környékét megtöltik csempéikkel, a játékosok húzhatnak a központi táblán (vagy raktárban) lévő darabokból. Az oszlopért egyet, míg az ablakért hármat.

De más módon is segít a játék a megfelelő mennyiségű csempe összeszedésében: a dzsókercsempékkel. Ugyanis a fix hatfordulós játékban minden fordulójában – és persze csak abban a fordulóban – az egyik színnel ki lehet pótolni azokat a csempéket, amelyekből nem tudtunk eleget gyűjteni a mező megtöltéséhez.

És visszatérve a számmal jelzett mezőkhöz: jár még bónuszpont a játék végén azért is, ha mind a 7 egyes, kettes, hármas vagy négyes mezőt megtöltöttük a táblánkon! Jól hangzik, de ehhez is elég sok, ráadásul túl sokféle színű csempét kell gyűjtögetni.

Azul: A királyi pavilon társasjáték

 

A rizikós középső területek

És most essék egy kis szó a hetedik csillagról. Hiszen, ahogy elhangzott, a játékban 6 színben vannak csempék, és 7 csillag van a táblánkon. Akkor vajon mire való a középső, a színek által körbevett csillag? Nos, oda minden egyes mezőre különböző színű csempét kell gyűjteni. És igen, ezen is egytől hatig számozott mezők vannak.

De van egy másik „középső terület” is: a manufaktúrakorongok közötti hely, ahová azokat a csempéket kell betolni, amelyeket nem választottunk. Ha már itt tartunk, itt is van egy csavar a játékban. Ugyanis amikor egy manufaktúrából kiválasztunk egy színt, elvehetünk még egy darab csempét – egy dzsókert! Mivel őkelme elég hasznos tud lenni, önmagában csak dzsókert nem vehetünk el, még ha több darab is van belőle, csak egyet.

Azul-játékosoknak ismerős az a jóleső pillanat, amikor a manufaktúrák közötti területen összegyűlik végre elég csempe ahhoz, hogy egy hosszú töltősorát kivégezze vele. Természetesen itt is jól jöhet egy ilyen „aratás” – csakhogy A királyi pavilonban, aki elsőnek csap le az ilyen jó vásárra, bizony fizet. Méghozzá pontokkal: annyit kell levonjon a pontjaiból, amennyi csempét elvesz. Ennek megfelelően mindenki pluszpontokkal kezdi a játékot, hogy már az első fordulóban is fájhasson ez a döntés.

Azul: A királyi pavilon társasjáték

 

Ha ez a harmadik, vajon milyen lenne a ráadás?!

Abban szinte minden játékos egyetért, aki már játszott a korábbi Azulokkal, hogy bár az alapötletet a csinos csempékkel és azok kiválasztásával a manufaktúrákból az első hozta be, ez a harmadik, A királyi pavilon a legélvezetesebb. Hogy miért? Nemcsak azért, mert színesebb (höhö), hanem mert sokkal több lehetősége van benne a játékosoknak!

És itt nem csak arra gondolok, hogy a játékosok maguk dönthetik el, melyik színű csillagot töltik meg, vagy hogy megtöltik-e bármelyiket, hogy melyik bónuszterületet zárják körbe. Hiszen az elhangzottakon túl még az is fontos újdonság, hogy a szerzett csempéket nem kell azonnal felhasználni! Bizony-bizony, ráérnek a forduló végén eldönteni, a szerzett csempéket hogyan használják fel, azaz, ha a vetélytársak keresztülhúzták esetleg a számításainkat, még mindig újratervezhetjük, mit kezdünk színes csempéinkkel.

Az sem baj, ha nem tudjuk mindet besuvasztani valahová, ugyanis a játékosok táblájának négy sarkán egy-egy tárolórombusz van, azaz 4 csempét betárazhatnak a következő fordulóra. És ami ebben a fordulóban csak egy szín, a következőben akár dzsóker is lehet…

Nem csoda hát, ha a gyakorlottabb családi, de még a gémerjátékosok véleménye is ugyanaz: A királyi pavilon a sorozat legjobb tagja!

Tíbaláj