Persze a keréken csoszogás sem telik eseménytelenül. Az ablaküveg túlsó oldalán feltűnik azt első celeb. Sam Healey egy szomszédos autóban éli meg a dugó örömeit.
Aztán kinyíltak a kapuk, meglettek a jegyek és feltárult Csodaország.
Lehetetlen elsőre befogadni. Ameddig a szem ellát játékok, meg persze belátható távolságon belül falak, de a falakon túl újabb csarnokok, természetesen tele játékokkal. Persze helyet kapnak itt még képregényes standok, pólósok, jelmezesek (utóbbiak a társasjátékokra vadászó tömegben felbukkanó Jokerek, varázslók, fantasy hirók és más cosplayesek örömére). Egyik-másik terem szélén körben "csattogós holmikat" árulnak. Ez alatt értendő a "minden, mint a búcsúban" portfólió összes eleme: plüssök, műanyag kegytárgyak, Darth Vaderes halloweeni cukorkatartók, de gyanús, hogy akadna valahol csattogós lepke is. Egy egész sor van szentelve MAGIC kártyáknak, miniture-ök minden méretben és mennyiségben, festve és festetlenül. Aztán ott vannak a dobókockák, különböző fém érmék, ezeknek ládikák, a Broken Token standnál különböző játékokból lapok, jelzők, ha valami elveszett volna... De találunk különböző konkrét játékok dobozába illő rendező / elválasztó falakat fából, és más hasznos holmikat is. Vannak kiállított tárgyak, szimpla boltok, antikváriumok és néhány játékfejlesztő, akik a prototípusaikat mutatják be.
És, ott vannak a kiadói standok, az új címek…
Egyszerűen túl sok egyszerre és elsőre. Miután egy teremben már majdnem körbejártunk, elkezdődött az alkudozás, hogy most akkor először futunk az "úristen, el ne fogyjon" játékokért - ami persze tud lehetetlen lenni: nyitás után másfél órával már két helyen ütköztem "sold out" feliratba, nem kis elkeseredésemre - vagy körbejárunk, köszönünk a magyaroknak, vagy leülünk végre játszani, elvégre ácsorgással együtt már legalább egy órája ott voltunk…
Apropó magyarok, természetesen kint vannak a Kinckstartes címek, az Ave Roma az AGamestől (ugyancsak ők hoztak egy Magitics prototípust is), a Days of Ire, a Trickerion és a Saltlands is. Természetesen a szerzői asztaloknál is ott figyel egy friss magyar fejlesztés, a Globality.
Nem a nagy címekkel kezdtünk, sőt a délutáni 7 órás zárás olyan hamar jött el, hogy odáig el sem jutottunk. Talán nem a legjobb stratégia körbe sétálgatni, és leülni, ha egy játék épp megtetszik valamelyikünknek, mindenesetre nehéz megállni. Valahogy olyan ez, mint a Louvre-ban: elvileg, ha minden kép előtt csak egy percet állnál, két hónapot kellene ott eltöltened, ezt ki oldja meg? Essen is ilyen. 4 nap. Csak 4 nap! Túl sok a játék, és túl kevés az idő. Kell egy terv, már dolgozunk rajta. Holnap röviden a megismert játékokról írunk.
Woland
A beszámoló a második nappal folyatatódik, melyet itt találsz.
