A játék kulcsa az alkalmazkodás, vagyis a folyamatos változás. Minden faj három képességet fejleszthet – védekezésül a ragadozó fajokkal szemben vagy az élelemellátás biztosításáért. Fifikásan és körültekintően lehet csak fejlődni, de fajaink egymás segítségére is lehetnek: hol védelmet nyújtanak szomszédjaiknak (szimbiózis), hol figyelmeztetik őket a támadásra, de van olyan is, hogy a bőséges élelemből juttatnak számukra (együttélés). De nem szabad azt hinnünk, hogy fajunk elég erős már, mert egy aszályos év megtizedelheti a populációnkat. És ebben nem a szerencsés időjárás dönt, hanem a játékosok. Minden kör elején rejtve marad a mindenki által a közösbe adott eleség mennyisége, és hogy jut-e mindenkinek, az csak akkor derül ki, ha már eldöntöttük, mire használjuk fel a kezünkben lévő kártyákat. Új tulajdonságokkal ruházhatjuk fel fajainkat, vagy testméretüket növelhetjük meg, hogy védettebbé tehetjük őket a ragadozókkal szemben – illetve elkezdhetjük egy új faj nevelését.
A játék elején mindenki egy faj sorsát alakíthatja, de a későbbiekben akár többet is indíthat – észvesztő módon akár saját, fejlettebb fajainak éléskamrájául! Az Evolúció érdekessége, hogy bármely faj ragadozóvá válhat – és vissza is változhat békés növényevővé, vagyis a képességkártyákat akár el is dobhatjuk, hogy újaknak adjunk helyet. Persze a faj ragadozóként sincsen biztonságban, se a többi ragadozótól, sem a növényevőktől: azok kifejlesztett képességeikkel komoly veszélybe taszíthatják a ragadozó fajok jövőjét, vagy a falka méretét. Érdekes kombináció az a növényevő, aki nem veti meg döghúst…
(De van itt más érdekes kombináció is, például fára mászó teknős, vagy szarvakkal védekező üreglakó. Vagyis az evolúció irányításában teljesen szabad kezet kapunk; a játék kitalálói még meg is toldották ezt a tréfás helyzetet: a mellékelt névtáblázattal latin nyelvű besorolást is adhatunk saját fajainknak. Akinek van dinó-korszakban lévő kisfia, vagy még emlékszik erre az időszakra, élvezetes órákat is eltölthet a névalkotással!)
Minden kör elején újabb lapokat kapunk, amelyekkel módosíthatjuk a fajok képességeit, vagy javíthatunk védettségükön, duzzaszthatjuk a populáció méretét. Minél több fajba lehelünk életet, annál több lapot húzhatunk – de vigyázat, az új fajokat is megfelelően meg kell védeni!
Ha úgy érezzük, hogy abban a körben már mindent megtettünk fajunk fennmaradásáért, irány az itató! Ahogy felfordítjuk a korábban kiválasztott élelem-lapokat, kiderül, jut-e elég eleség, vagy a populációk zsugorodni kezdenek (ami igen fontos, mert a végén a pontszámba ez is beleszámít!). És az itatónál (etetőnél) nem csak ennivaló várja a fajokat, a ragadozók is itt állnak lesben! Nekik is van esélyük, hogy alkalmazkodjanak az új védekezési módokhoz: vadászhatnak falkában, támadhatnak lesből, megtanulhatnak ők is fára mászni. Egy bizonyos: a húsevők növényi táplálékot nem ehetnek, és ha éhesek, akkor is nekirontanak a növényevőknek, ha azok szarvai megtizedelik a populációjukat...
És a populációk bizony zsugorodnak, ha nem sikerül elég ennivalót szerezni, végső esetben akár ki is halhat a faj, és vele vész az a pontszám, amit a populációjuk és a képességkártyáik darabszáma ad ki. Bizony, kezdhetjük elölről a faj fejlesztését. Aggódni azért nem kell: amit a kihalt faj már elfogyasztott, nem vész el. Sőt, a gyomrokban eltűnt eledel képezi a gerincét a végső pontszámnak – és a trükk az, hogy aki nem tartja számon a saját és ellenfelei pontszámait, nem is tudja megszámolni, mert a gyomrokat kis (nem átlátszó) szövetzacskók képezik.
A játék nagyon élvezetes, összetett, változatos. Egyszerre kell arra figyeljünk, hogy tudjuk pontjaink számát figyelni, és a többi játékos szép színes kártyái milyen veszélyt jelenthetnek erre. Mert nem csak a doboz fedele, a kártyák és kiegészítők is szépen illusztráltak, jól illeszkednek a játék hangulatához. Már két fő is játszhatja, a játékosok száma akár hat is lehet – erre az esetre a készítők kicsit gyorsították a menetet, hogy ne kelljen annyit egymás döntésére várni. Kicsi praktikum: arra is gondoltak, hogy fajkártyák forgathatóak, azaz akár vízszintesen, akár függőlegesen is kezelhetjük őket, így jobban tudunk a zsugorodó hellyel gazdálkodni.
Tibaláj
