Darjeeling – a 2008-as Év játéka?

2007-11-24 14:30:00

Az idei újdonságokat próbálgatva a Darjeeling az első olyan játék, amit esélyesnek látok arra, hogy jövőre megnyerje a „Spiel des Jahres” díjat. Több benne a stratégia, mint a Zoolorettoban, de sokkal könnyedebb, mint a Tribun vagy a Cuba, és élmény tekintetében méltón emlegethetjük egy lapon őket.

Első találkozáskor 3 órát játszottam vele, de ez 4 partit jelentett, mert amint egy pörgős meccsnek vége lett, és végre levegőt vettünk az izgalmak után, a résztvevők máris ismétlést követeltek. Én meg nem tudok ellenállni az erőszaknak…


Friss élmény

Két alkalmi játékossal játszottam hármasban az első két partit, és egy játék mindkét alkalommal 45 perc alatt bőven lepörgött. Igaz, Indiát játszottuk, ami a választható pályák közül a könnyebbnek számít. Alig merem bevallani, hogy mindkét meccset én nyertem, mert még azt gondoljátok, hogy ezért vagyok lelkes. Pedig nem. Kifejezetten üdítő élmény volt a Cuba és a Tribun után a Darjeeling, pont, mint a névadó tea egy lucskos hideg nap végén hazaérkezve a család vagy a barátok meghitt körébe. A lucskos hangulatért nyilván nem a Cuba vagy Tribun felel (hiszen az elmúlt hetekben e két játék beragyogta napjaim), de tény és való, hogy a változatosság kedvéért valami frissítően gyorsat reméltem. És láss csodát, a vágy teremt: pont azt kaptam, amit sejtettem, (bár a többiek vitatják, hogy megérdemeltem). Mármint a győzelmet. Játszottuk többször ketten is, és 15-20 perc alatt felváltva nyertünk. Olyan egyértelmű volt a visszavágó, ahogy a nap felkel és lemegy. Végkimerülésig. A következő nap a 10 éves fiammal is játszottam és ronggyá vert. Aztán visszavágtam, de még nincs vége a generációs ellentéteknek. A Darjeeling nagyon jól működött kettesben is, és túlzásnak tartom a 12 éves korhatárt. 9-10 éves kortól javaslom családi játéknak, ugyanakkor a legkeményebb gémguruk is élvezni fogják bemelegítőként vagy lazításként valami monumentális környékén. Csak vigyázzatok, mert a Darjeelinget nehéz lesz abbahagyni…


A tea titka

A kínaiak azt mondják, hogy az első forralású tea olyan, mint a szűzlány, a második leöntés, mint egy érett nő, a harmadik pedig olyan, mint egy öregasszony. A Darjeeling egyelőre szűzként mutatkozott be, ami egyaránt betudható a játék újszerű mehanizmusának és a változatosságának. Minden helyzet új feltételeket teremt, kiszámíthatatlan, izgalmas… de ennyit a nőkről. 

Íme a szabály röviden. A mobil „játék-tábla” különböző színű ládák részeit mutatják, amelyekből rakományokat kell összeállítani. Minél nagyobb teaszállítmányt összeállítani önmagában 4 évesek nehézségi szintje lenne, de az a rafinált, hogy a lapocskákat egy-egy figura mozgatásával kell megszerezni. A szomszédos mezőre lépni ingyen lehet, az átugrott mezőkért és a hátraarcért fizetni kell. A soron következő lép egyet, felveszi a lapocskát ott, ahová érkezik (ezt rögtön pótoljuk egy zsákból), és ha akar, az addig gyűjtött lapocskáiból összeállíthat egy rakományt. Ahány ládát összefüggő alakzatként kitesz, annyi kockáját (illetve teával telt ládát) pakolhat fel a hajóra. Győzelmi pont a rakomány aktuális értékéért jár, és ebben rejlik a Darjeeling üde bája. Eggyel több hajó áll a kikötőben, mint ahányan játszunk, és az első hajó rakománya többet ér, mint a következőé, stb. Kétféleképp lehet győzelmi pontot szerezni és ezt lelépni. Először amikor sorra kerülünk (tehát mielőtt lépünk), értékeljük a saját rakományunkat: a nyereményünk hajó értéke szorozva a ládáink számával. Másodszor akkor szerzünk pontot, amikor éppen rakodunk: ha legalább 4 ládát fel tudunk tenni a hajóra, akkor a ládáink számának megfelelő pontszámot kapunk, valamint függetlenül a rakomány méretétől kapunk pontot a teánk aktuális értéke után. Erre van egy szellemes értékmérő (kicsit hasonlít a zseniális Make Five taktikai játék csúszdájára): egy ferde tartóban véletlenszerű sorrendben minden teafajta színének megfelelő 2 kis korongot teszünk, és ezek távolsága határozza meg az egyes fajták értékét. Ahány kis korong van a rakományunk színét képviselő két korong közt, annyi pontot kapunk. Eztán az alsó korongot a rakományunk színéből felteszünk a csúszda tetejére, és ezzel rögtön megváltoztatjuk a teafajták értékét. Minden azon múlik, hogy mikor rakodunk! Ugyanis ilyenkor nem csak a saját pontjainkat biztosítjuk magunknak, hanem a többiek hajóját eggyel alacsonyabb értékű helyre toljuk le, és a saját rakományunkat állítjuk legelőre. Minél nagyobb rakomány minél tovább marad elől, annál több pontot kapunk. Ebből hatalmas versenyfutás következik, és mindenki igyekszik mihamarabb friss árut rakodni és ezzel a többiek értékét csökkenteni. Amint eléri valaki a 100 pontot, a játék véget ér, és a megmaradt láda darabjainkért pontlevonás jár. Néhány kis finomság még vár a felfedezőkre, de a játék lényege kb. ennyi.


Rövid lélegzetű stratégia

Egy-egy lapocskát körönként felvenni éppen annyi taktikai döntést igényel, amit gyorsan meg lehet hozni, de azért büszke érte magára az ember. Csak a ládatologató figuránk vonalában lévő lapocskákat lehet elvenni, de a távolságtól és fordulattól függően ez az akció változóan drága lehet. Az ember nyilván legalább 2-3 körre előre kitalálja, hogy mely lapocskákat szeretné felvenni, hogy a megfelelő kereszteződésekbe álljon. Önmagában ez a dilemma is kellemes taktikai játékot eredményezne, de a teák értékének dinamikus változása nagyobb ívű stratégiai tervezést is igényel. Attól függően, hogy a többiek mikor, mekkora szállítmányt rakodnak, érdemes sietni a rakodással, hogy csökkentsük a konkurencia teaárfolyamát, vagy érdemes nagyobb rakományt összeállítani, hogy olyankor rakodjunk minél több ládát, amikor mások éppen nem tudják befolyásolni a piacot…. E döntés feszültsége az első egyszerű körtől az utolsóig átívelt, és villámgyorsan lejátszottunk minden meccset. Csiga lassú stratégiajátékos legyen a nyálkás talpán, aki a kiadó által megadott 60 percet kihúzza. Mire kiderül, hogy mi lett volna a jobb döntés, vége is a játéknak és lehet új menetben kipróbálni a nyerő stratégiát. A Darjeeling azért nagyon jó játék, mert hihetetlen erősen motivál ezt a bizonyos nyerő stratégiát kitalálni, ami pedig nem létezik, vagy úgy el van rejtve, hogy számtalan partit le kell játszani, mire a szűzből érett nő, pláne öregasszony lesz.


Kócsag

Te lehetsz az ELSŐ aki hozzászól!
Hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Belépés