Gémklub sztori

2010.

A Gémklub Dunaújvárosban született 1986-ban, mint társasjáték klub. Az induló lökést az első Év játéka, a Hase und Igel volt, amit egy KOSZ (Középoskolások Szövetsége) névre hallgató társasággal rendszeresen hajnalig játszottunk. A csapat ráharapott a társasozás izére, és elkezdte keresni a külföldi társasjátékokat. 

Amíg az akkoriban feloszló KOSZ minden kulturális határterületre nyitott volt, és a hangsúlyt főként az amatőr színjátszásra helyezte, addig a Gémklub kifejezetten társasjátékokban utazott. Az első összejövetelek még magánlakásokon voltak, de hamar megszületett az igény, hogy a szűkebb baráti társaságon kívül bárki jöhessen, aki a játékot elég komolyan veszi. 

Filozófia háttere is volt a szerveződésnek. A KOSZ utolsó aktivitása a beatirodalom egyik apostolának, Richard Brautigannak a Görögdinnye édes levében című könyvének színházi feldolgozása volt, amiben a játék az utolsó valódi értéket jelképezte egy cukormázas társadalomban, és a történet hősei, a tigrisek követői lettünk, akik tudtak még játszani. A színjátszásból aztán valódi játék kerekedett, a hullahopp karikákon át ugrálástól a Hase und Igelig. Meggyőződésünk szerint csak az él igazán, aki tud játszani. A Gémklub a csapat pragmatikus szárnyaként ezt át akarta vinni a gyakorlatba, és azon kívül, hogy rendszeresen összejöttünk játszani, kerestük a társasjáték kultúra szélesebb körű terjesztésének a lehetőségeit is. A missziót néhány évig betemette maga a játék, ahol egyszerűen csak nyerni akart mindenki, de a kulturális-mozgalmi jelleg néhány év múlva újra feltört, mint a talajvíz.

A nagy fordulat 1992 volt, az első látogatásunk a világ legnagyobb társasjáték eseményén, a Esseni Társasjáték-kiállításon. A hatás egyszerűen leírhatatlan (bár tettem rá egy kósza kísérletet a mellékelt cikkben) Azóta minden évben elmegyünk, és egyre több társasjátékot hozunk, kipróbáljuk, lefordítjuk a szabályát, sőt, még a terjesztéssel megpróbálkoztunk, bár akkoriban ez üzletileg teljes csőd volt. Több játékot használtunk el a klubokban vagy adtunk oda a klubtagoknak önköltségi áron, mint eladtunk. Elsőként fordítottunk és forgalmaztunk társasjátékokat a Hans in Glück kiadótól Magyarországon, és igaz ugyan, hogy csak kis példányszámban sikerült a játékokat a klubokban terjeszteni, de elindult egy folyamat. Egyre több tigris jelent meg Magyarországon, aki tud és szeret játszani. Egyre több helyen indított a Gémklub társasjáték klubokat, a dunaújvárosi Kiscsillag kétes hírű fapados sörözőjétől több budapesti éttermen át végül konszolidáltabb környezetben is teret kaphatott a társasozás: például a dunaújvárosi Képtárban vagy a budapesti Francia intézetben. Ezt a több mint 20 éves hagyományt követi a mai napig is működő szerda és péntek esti Ráday Gémklub, és a Gémfióka gyerek társasjáték klub a Szabó Ervin központi könyvtárban. Olyan folyamat indult el, amelyek ma már a Gémklubtól független kezdeményezések formájában is szinte futótűzként terjednek. 

Egy kis személyes személyes kanyar a Gémklub történetében, hogy amíg a dunaújvárosi csapat egyre inkább a mahjong vonzáskörébe került, én személy szerint svájcban éltem 7 évig és ebben az időszakban játékszerzőként, játékfejlesztőként is szorosabb kapcsolatba kerültem a játékkiadókkal. Eleinte ősi szakrális játékokat kutattam, mint az indiai Pachi (a Ki nevet a végén őse), a kínai mahjong, az egyiptomi Taro és a római kockajátékok, melyeknél még felfedezhetőek az asztrológiai vonatkozások. Zürichben alkalmam volt egy évig szponzorált tevékenységként kizárólag a játékfejlesztéssel foglalkozni. Fejlesztettem egy kockajátékot, melynek minden metszetén a számok a bűvös négyzet elve szerint ugyanazt az összeget adták, majd a platóni testekből kiindulva építőjáték elemeket fejlesztettem a Legonak, kutattam újszerű játékmechanizmusok után a Bernben a szabadalmi tárban, részt vettem jelentősebb társasjáték rendezvények szervezésében Zürichben és ott voltam az első svájci játékkiállítás születésekor StGallenben. Elkészítettem az első klasszikus társasjátékaimat is, és néhány játékom meg is jelent: a Tokami a Zoch kiadónál, a Snap, a Maskenbal és a Turbo az Adlung kiadónál és a Porca Miseria az Amigo kiadónál. Sokat jártam Németországba játékkiadóknál, pl. Ravensburgernél, részt vettem az ottani tesztelésekben, és volt alkalmam baráti beszélgetések során betekintést nyernem a Spiel des Jahres zsűri tevékenységébe, az egyik zsűritagnál vendégeskedve.

A dunaújvárosi mag közben teljesen átalakult, és Boda András kapitány irányításával létrehozta a Magyarországi Mahjong Szövetséget, mely mára számos sikerének köszönhetően jelentős nemzetközi elismerésre tett szert. A klasszikus logikai játékokkal azonban egy másik ágon is kapcsolódik a Gémklub. A Gémklub első kiadási ugyanis, mint pl. a Bohnanza és a Speed, a fény utcai Gondolkodó játékboltban jelentek meg először, mely a magyar sakk és bridzs társadalom addigra elismert szakboltja volt. Jakab Sándor, ma már a Gémklub játékkiadó egyik tulajdonosa, bridzs olimpikon és az első magyar logikai játékok szakboltjának, a Gondolkodó játékboltnak az alapítója olyan hírességekkel kezdte a pályafutását, mint Lékó Péter (akinek az 1994-es sakkvilágbajnokság aranyérme és serlege ma is megtekinthető a fény utcai Gondolkodó játékboltban) és Szilágyi László, az egyik legjelentősebb magyar bridzs olimpikon, aki eladóként is dolgozott a Gondolkodóban. A Gémklub ma is az egyik támogatója a Magyar Sakkszövetségnek. A Gondolkodó egyébként egy idegen nyelvű, budapesti úti-kalauzban, mint Rubik játékbolt szerepel. A Rubik kapcsolat eredete abból az időből származik, amikor még olcsó kalózkockák árasztották el az országot, és Jakab Sándor volt az a kereskedő, aki elsőként deklarálta, hogy kizárólag a jogtiszta, eredeti Rubikkockát hajlandó terjeszteni. Jakab Sándor, mint játékkereskedő és Ágó Zoltán webfejlesztő csapatának bekapcsolódásával új fejezet nyílt a Gémklub történetében. 

A Gémklub 2001-ben hozta létre a Gémklub Első Magyar Játékkiadó Kft-t, mely már kifejezetten idegen nyelvű társasjátékok magyar kiadásával és kereskedelmével foglalkozott, majd hamarosan elindította a Gémklub társasjáték weboldalt, ahol elsőként lehetett külföldi társasjátékokat csomagküldő szolgálattal megrendelni. A Gémklub weboldala ugyanakkor tartalomszolgáltató oldalként is indult, és számos társasjáték cikk, kritika elsőként jelent meg itt. A tevékenység lényege továbbra is a maga a játék maradt: évről évre behozni a külföldi újdonságokat, játszani, tesztelni a legjobbakat kiválasztani és ezeket terjeszteni. 

A játékklubok új szerepet is kaptak: a játékfejlesztés színtereként sok új fejlesztés kipróbálásra adtak és adnak lehetőséget ma is. A Gémklub csapata kiadói tevékenységbe kezdett, messze továbbmegy egy játékszerző tevékenységén. Akár egy magyar kiadás elkészítése, jól megírt játékszabállyal, akár egy magyar játékszerző makettjéből végleges terméket létrehozni külön tudomány. A szerzőkön kívül jelentős szerepet kapnak a grafikusok, és a tesztelő csapat. 4 évi együttműködésének köszönhetően született meg az első, nemzetközi kiadású magyar társasjáték, a Krysis

Most már szinte biztos, hogy ennek lesz folytatása is, és 2010-ben is megjelenik egy új Gémklub játék Essenben! Ugyanakkor egyre több játékfeltaláló, fejlesztő fordul hozzánk az ötleteivel, és néhány igazi magyar szellemes újdonság is készülődik már. Szeretnénk, ha a Gémklub sok magyar szerzőnek adna megjelenési lehetőséget a jövőben. 

Kócsag

Te lehetsz az ELSŐ aki hozzászól!
Hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Belépés