Játék oldtimer: Funkensclag

2007.

Végre sikerült beszereznem Friedemann Friese úr Funkenschlag (angolul Power Grid) című remekét. Azon gondolkodtam, hogy milyen lehet áramszolgáltatónak lenni. Csütörtök este rájöttem, hogy jó. :-)

A játék arról szól, hogy lássuk el az embereket árammal. Ehhez persze erőművek kellenek, az erőművekből a városokba valahogy el kell szállítani a megtermelt áramot, ergo vezetékeket is építeni kell. Mindezek mellett a magunk is áramhálózatát egymással versengve bővítjük, kiszorítva a rivális áramszolgáltatókat a piacról. Ha esetleg ez nem sikerülne, akkor meg fizessen a másik sokat.

Mikor kinyitottuk, jött az első meglepi. A táblának két oldala van. Egyik oldalán Németország, a másikon az USA. Mivel nagy Zug um Zug rajongók vagyunk, az USA-t próbáltuk áramosítani. Mindkét ország 6 nagy területre van felosztva, mindegyiken 7-7 várossal. Minél kevesebben játszunk, az aktuális ország annál kisebb részét tudjuk csak ellátni árammal. Az ország többi része meg előkeresheti a petróleumlámpát. Vagy vehet saját generátort. :-) Hála istennek a játék nem bonyolult, nyugodt szívvel leülhetnek az alkalmi játékosok is játszani vele, szerintem ők is élvezni fogják. 

A játékmenet a következő: először meghatározzuk a játékosok sorrendjét. Aki a legtöbb városát ellátta árammal, az lesz az első. Ezután licitálunk az aktuális piacon lévő erőművekre. Van egy jövőbeli piac is, így lehet taktikázni, megvetetni a gyengébb erőműveket a többiekkel sok pénzért, mi meg lecsapunk egy fejlettebb erőműre. Persze ezek nem önmaguktól működnek – kivéve az ökológiai és fúziós erőműveket – a fűtőanyagot is nekünk kell megvenni. Ezt rögtön a licit után meg is történik. A nyersanyag piac árai folyamatosan változnak a játék során. Nekünk sikerült elérni, hogy a kezdetben legolcsóbb szén a végén olyan drága lett, hogy már az olajt is sokkal olcsóbban vettük. Sőt, majdnem az urániumot is. Ha mindenki megvette a saját kis nyersanyagmennyiségét, akkor lehet az áramhálózatot bővíteni. Ezt újabb városok bekötésével tudjuk elérni. A játék elején minden városban csak egy játékos lehet, ám ahogy halad a játék, úgy jelennek meg a konkurens áramszolgáltatók egy-egy városon belül. Ebben a részben lehet leginkább legatyásodni, ugyanis a városok bekötési díja mellett, ami a játék előrehaladtával egyre csak nő, két város között nagyfeszültségű vezetéket is építenünk kell. Ez egymáshoz közeli városok estén olcsó, míg messze lévő városoknál bizony kemény összegeket kell kipengetnünk. Ha ez megtörtént, beleszól a bürokrácia a játékba. Ilyenkor termelnek az erőművek áramot, kapnak a játékosok pénzt, és töltődik fel a nyersanyagpiac.

A játékot furcsa mód nem az nyeri, aki a legtöbb várost beköti a hálózatába, hanem az, aki a legtöbb városát el tudja látni árammal. Így lehetnek az utolsókból elsők. Hiába érdekelt sok városban valaki, ha nem tud mindenkinek áramot adni, az biz nagy pech. Bár ez az este sajnos nálunk nem forgott fent. Én lettem az utolsó, minden tekintetben. Nekem volt a legkevesebb városom, és hiába tudtam mindet ellátni árammal, sőt még feleslegem is volt a végére, sem a kedvesem, sem a leendő sógorom nem tudtam megverni. De ettől függetlenül nagyon élveztem, és úgy érzem a kedvenceim nem túl hosszú listájára egy újabb játék is feliratkozott. Nagyon várom a következő partit! Remélem egy szerda esti klubban is sikerül felvillanyozni a népet. ;-)


CsaBull

Te lehetsz az ELSŐ aki hozzászól!
Hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Belépés