Jöttünk, láttunk, győztünk! – beszámoló a 2008-as esseni játékkiállításról

1999.

Elhatároztuk, hogy csak a legjobb játékok közül hozunk el párat, és a legtöbb újdonságot majd megrendeljük. Olyan sok jobbnál jobb játék jelent meg azonban az idén, hogy nem tudtuk őket otthagyni Essenben. Ki tudja mikorra ér ide… Fordultunk hát néhányszor a kis kocsinkkal, ami önmagában is nagy kaland a világ legjelentősebb játékkiállításának emberáradatában. Volt azért idő közben néhány érdekes beszélgetésre is.

Ez a cikk még készül, és itt most csak a játék kiállításról készített képeink közül teszünk közzé néhányat. Szeretném azonban még feliratozni a legérdekesebb játék újdonságok képeit, hogy könnyebb legyen beazonosítani. 

Az az igazság, hogy a sok megbeszélés közt alig maradt idő a fotózásra, és ami még fájóbb, hogy játszani se nagyon tudtunk. Csodálattal néztük, ahogy például sokan még a Phalanx kiadó többórás játékaiba is belefeledkeztek, amíg a legtöbb látogatóval együtt mi sodródtunk a számtalan benyomás áramlataiban. 

15 éve járok Essenbe, de csak most tűnt föl a profi vadászok cserkész módszere. Ott lett gyanús valami, amikor a tiszteletreméltó magasságú játékstócunk tartalmát egy komoly arcú férfiú nem csak futólag nézegette (valljuk be, voltak, akik kiröhögtek minket), szóval egy csodálónk elkezdte felírni a játékaink címeit. A kis kocsinkat az első pillanattól kezdve sokan figyelték irigyen, de itt valami másról lehetett szó. Néhány szusszanásnyi szünetet tartva arra lettem figyelmes, hogy nem csak a mi szerzeményeink címeit jegyzeteli e furcsa grafomán madár, hanem mások jelentősebb játékgyűjteményét is alaposan megvizsgálja, és közben szorgosan írogat. Ezután már jobban odafigyeltem a jegyzetfüzetesekre, és azt vettem észre, hogy egy különös közösség tagjait képezhetik. E közösséget a szemükben csillogó kíváncsiság, a kincsvadászok bírvágya és a a profik körültekintő alapossága jellemzi. Nem nézelődnek hányaveti módon, véletlenszerűen pásztázva a standokat, hanem úgy közlekednek, mint akik csukott szemmel is tudják, merre járnak a játékkiállítás labirintusában, és csak a tömegben felbukkanó nagyobb játékgyűjteményekre kíváncsiak. 

Mi a jegyzetfüzetesek titka? Valószínűleg azt nézik, hogy melyek a legsikeresebbek az újdonságok közül. Mit visznek haza a legtöbben. Amint ezt a nem éppen korszakalkotó felfedezést tettem, én is módszeresen figyelni kezdtem mások szerzeményeit. Nem jegyzeteltem ugyan, de hasznos tapasztalatokra tettem szert. A leggyakoribb játékok közt ugyanis szerepeltek olyanok, amelyekre én magamtól nem gondoltam volna, de a tömegpszichózisnak engedve megkerestem én is néhány ilyen számomra ismeretlent, és így különleges gyöngyszemekre bukkantam.

Miután néhány ilyen standon felpakoltunk, és újra belebotlottunk néhány jegyzetfüzetesbe, úgy éreztem magam, mint Cézár érezhetett, amikor az egyik híres kijelentését tette. Nem a kockásat. A győzteset!

Hamarosan elárulom, hogy melyek voltak a legkeresettebb játékok. Szerintem.

Folytatása következik…

Kócsag

Te lehetsz az ELSŐ aki hozzászól!
Hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Belépés