Karácsonyra hangoló – 7+1 tanács: hogyan válasszunk társasjátékot karácsonyra?

2018.12.06.

Közeledik a karácsony. Elméletileg a szívét lassan mindenkinek átmelengeti a szeretet lángja. Elméletileg. Az viszont biztos, hogy az agyvizünk fel fog forrni a tömegtől, tolongástól, a nagy karácsonyi plázafelhajtástól. Ha azt még meg is ússzuk (bevackolva magunkat a gép elé), az ajándékok keresése akkor sem lesz sokkal könnyebb. Ezért születnek ilyenkor a “mit vegyél karácsonyra”-cikkek mázsaszám, aztán már csak azt kell eldönteni, hogy azt a mit mégis mi alapján. Ez a cikk azért született, hogy ha karácsonya társast szántok valakinek, akkor legyen útmutatás a játékrengetegben…

7+1 tanács: hogyan válasszunk társasjátékot karácsonyra?

Ha esetleg adódott már konkrét elképzelés, nagy segítségre lelhettek az oldalon fellelhető videókban és cikkekben (valamivel alaposabb betekintést nyerhettek a játékba, néhány kérdésetekre is egészen biztosan választ találtok), de ha nem tudjátok honnan is kezdjétek, hát itt ez a 7 pont, ami segít eligazodni:

Az első három: a doboz oldaláról

Jellemzően a doboz hátulján és oldalán, de nem ritkán még az elején is megtaláljátok (első pont) az ajánlott játékos számot, (második pont) a játékidőt, és (harmadik pont) az ajánlott életkort. Trivialitásnak tűnhet ez a három, de egyáltalán nem az, mert:

1.    A játékosszám

Első ránézésre csalóka lehet, ugyanis, ha őszinték akarunk lenni, nem azt mutatja, hogy a játék hány fővel élvezetes, hanem hogy hány fővel játszható. Minek írják akkor rá? Minek játszható annyival kevesebb (vagy több) fővel, ha úgy már nem is jó? Mert valóban annyian játszható. Például egy 3-12 fős játék 5-en már elég jó, de 8-tól adja ki igazán az izét. De ha annyira szeretitek, hogy akkor is ezzel szeretnétek játszani, ha csak hárman vagytok, akkor is működni fog, sőt, alighanem élvezitek is majd.  Mégis, ilyen játékot nem adnék 3 fős csapatnak, még ha van is rá esély, hogy élvezni fogják, az ideális megoldás nem ez lesz. Egy biztos: nincs olyan játék (na jó, tudomásom szerint nincs), ami egyformán jó ketten és tízen. Tekintsük ezt alapvetésnek. És most a tanács: Ha jellemzően ketten játszotok, vegyetek kétfős játékot. Rengeteg kiváló kétfős játék létezik (otthon pl. épp a 7 Csoda Párbaj van rongyosra játszásra ítélve). Ha sokan vagytok, akkor elég a felső határt nézni (8-10-12…). Ha jellemzően 3-5-en játszotok, akkor pedig olyan játékot érdemes választani, ahol a játékosszám teteje 4 vagy 5.

2.    A játékidő

A következőképpen kódolható: minél rövidebb, annál egyszerűbb (ez persze nem minden esetben van igy, de nagy általánosságban mindenképp). A rövid játékidő + magas játékosszám a partijátékok jellemzője. Pofon egyszerű, könnyed darabok ezek, amiket percek alatt el lehet sajátítani, és igen könnyen be lehet vonni velük embereket, tulajdonképpen bármilyen összejövetel alkalmával. Ha a játékidő eléri a ¾ órát, akkor nagy valószínűséggel családi, vagy bevezető stratégiai játékkal állunk szemben. Nagy különbség, hogy míg a partijáték csak úgy mellékesen, ismerkedés, iszogatás kísérőjeként is gyakran előkerül, a bevezető stratégiai játékot a játékért magáért játszák. Ezek már komolyabb szellemi erőfeszítést is igényelnek, de azért jellemzően nem megterhelők. Ha a játékidő eléri a másfél órát, az már egy komolyabb darab – ilyet elsősorban annak érdemes venni, aki már legalább is valamennyire ismerős a társasjátékok világában.

3.    Ha 18+-os jelzést láttok egy társasjátékon...

... akkor biztosak lehettek benne, hogy a játékban felnőtt (a nyugalom megzavarására alkalmas) tartalom található. Ez persze elég ritka jelenség. A felnőtt játékok alsó korhatára ugyanis 12 (ritkábban 14) év. Egy gyerek erre az életkorra eléri azt a kognitív fejlettségi szintet, amivel már van értelme leülni egy olyan játék mellé, ahol bonyolult rendszerekben kell gondolkodni. Ezek a játékok jellemzően nem bevezető, hanem komoly stratégiai játékok. A családi/bevezető stratégiai játékok általában 8-10 éves alsó korhatárnál indulnak. Ez alatt jönnek azok a játékok, amik rendkívül egyszerűek, nem igényelnek komoly gondolkodást. Ez persze nem jelenti azt, hogy felnőttek számára nem alkalmasak, sőt semmi rosszat a világon. Például egy asszociációs játék nem igényel nagyobb kognitív erőfeszítést, ugyanakkor bőven nyújthat értékes kikapcsolódási lehetőséget, gazdag és tartalmas élményt felnőtt embereknek.

4.    Mennyire népszerű a játék?

Persze a mainstream sokak számára nemkívánatos dolog, azt azért meg kell hagyni, hogy statisztikailag, ami nagyon sokaknak tetszik, az nagy valószínűséggel tetszeni fog egy véletlenszerűen kiválasztott valakinek. Persze a választottunk nem véletlenszerű, igy ezt-azt már tudunk róla, ez alapján választhatunk kategóriát, és ha közel biztosra akarunk menni, akkor a kategórián belüli legnépszerűbbet érdemes leemelni a polcról.
Honnan tudhatjuk, hogy egy játék népszerű? Jó nyom lehet például, ha sok változata (folytatása, kiegészítője) jelent meg - első nekifutásra ezek közül érdemes az eredetit beszerezni.
Na de milyen kategóriák közül?
Nos, kategorizálhatunk nehézség alapján (ehhez a kapaszkodókat lásd az első pontban), vagy:

5.    Miről szól?

Szaknyelven ezt tematikának szoktuk hívni, de mondhatjuk zsánernek is.
Mit játszunk, az hol játszódik… szóval mi is történik abban a világban, ami az asztalon papír, fa és műanyag elemek formájában leképződik? Ezen a ponton talán a legkönnyebb megfogni egy játékot, vagy bevonni valakit. Ha van egy Star Wars rajongó ismerősöm, akivel játszani szeretnék, valószínűleg Star warsos játékot fogok neki mutatni. Így a játék erejéig kicsit beléphet abba a világba, ami érdekli – ez mindenképpen előny.
Persze nem kell ennyire a direkt mörcsendájzing-vonalon gondolkodni. Lehet ez egy szimpla zsáner is: sci-fi, krimi, horror, fantasy. Ha az illető valamelyik irányba kifejezetten nyitott, akkor jó eséllyel nem fogja hidegen hagyni a játék.

6.    Hogyan kell játszani?

Tematika után persze nem maradhat el a mechanika emlegetése sem. Ez a kettő a társasjátékok két fő alkotóeleme. Vannak, akik képesek azon vitatkozni, hogy melyik a fontosabb egy játékban...
Ha valamelyest ismeritek azt, akinek ajándékot vesztek (ami nem ritka jelenség, nem igaz?), akkor tudhatjátok, miben erős, mit szeret csinálni. Ha például nagy dumagép, akkor jó döntés lehet kommunikációs társasjátékot venni, olyat amiben alkudozni, meggyőzni, magyarázni vagy csak sztorizni kell. Ha szívesen gyötri az agyát, akkor viszont érdemes szétnézni a stratégiai játékok között.

7.    A bennfentes infók

Itt olyan alapvető dolgokra gondolok, hogy pl. az adott játék megvan-e az illetőnek, vagy hogy van-e olyan társas, amit kifejezetten kedvel (vagy valamiért kifejezetten nem). Ezeknek az infóknak a beszerzése persze sokszor extra utánajárást igényel, de megéri fáradozni. Különben is, jön a karácsony – ne restelljünk kicsit sündörögni a szeretteink körül.

Búcsúzóul (egyben jutalmul a hosszú cikk végigolvasásáért) álljon itt egy bónusz 7+1. pont: Kérdezzétek játékmestereinket a boltjainkban!  Ők segítenek mindenki számára kiválasztani a neki való társasjátékot. A legtöbb játékot (több százat) elég jól ismerik, nagy részükkel játszottak is már, vagy játszanak rendszeresen. Ha tudjátok, kinek vesztek játékot, ők tudni fogják, mit érdemes, mert valódi profik.

Woland


KARÁCSONYI INSPIRÁCIÓK

Te lehetsz az ELSŐ aki hozzászól!
Hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Belépés