Mivel alapozzunk a szilveszteri házibulin barátainkkal?

2015-12-23 16:40:55

Nem, nem a pálinkára gondolok, bár a szesz kézenfekvő. És hát éjféltájt úgyis ott van az ünnephez tartozó pohár pezsgő. De én a hangulatra gondoltam, és azt nem csak szesszel lehet megalapozni. Mi tudjuk, hogy lehet a közös jó hangulat alapja a játék is. (Azt persze senki nem mondta, hogy ahhoz tilos inni egy pohárkával…)

Pláne, ha az ember olyan ismerősökkel szilveszterezik, akiket még nem ismer annyira jól, mert barátaink barátai. Akkor igazán jól jön a hangulat oldásához egy pörgős party játék. De mi is jellemzi a party játékokat?

Rövidek, könnyedek, sokan lehet velük játszani.

Rövidek, mert elég hülyén jönne ki egy bulin, ha a társaság egy része félrevonulna másfél órá(k)ra a többiektől. Könnyedek, mert mégiscsak buli van, senki nem akarja ilyenkor magát megkötni sokféle szabállyal. És sokan tudunk egyszerre vele játszani, mert… mert ilyenkor rendszerint sokan vagyunk.

Könnyed aperitif a buli elején

Mi is kell tehát? Egy asztal, sok szék – és egy jó játék! Kezdésnek ajánlanék egy olyan vidám és gyors játékot, ami semmi mást nem vesz igénybe, csak a figyelmünket és a gyorsaságunkat. Ezek közül talán a Dobble a legkedveltebb, amiben papírkorongonként nyolc kép van, és bármelyik két korongot választjuk ki, egy kép ugyanaz lesz rajtuk. Aki leghamarabb kitalálja, melyik az a kép, máris maga elé veheti a két korongot. Persze a játéknak millió-egy változata van.

Aztán ott van a Jungle Speed, amiben viszont meg kell szabaduljunk a lapjainktól. Ehhez viszont nem elég csak felfedezni, melyik kártyánk formája, mint az ellenfeleinknél lévő, hanem még az asztal közepén lévő totemet is elsőként kell elkapjuk! A Panic Lab-ben mutáns amőbákat kell megtalálni a kör alakba rendezett kártyák között. Utóbbi két játékban persze vannak olyan extra lapok, amelyek a játék menetét tovább bolondítják, hogy a feladat mégse legyen olyan egyszerű. Egy a vége: nincs más dolgunk, mint keresni a formákat, színeket, jókat rötyögni rajta, amikor mellélövünk, és a homlokunkat csapkodni vigyorogva, amikor egy másik játékos elhappolja előlünk a jó megoldást.

Egy kicsit másféle szórakozás a Timeline, ahol úgy kell megszabadulni a lapjainktól, hogy meg kell találjuk időrendi helyüket az asztalon lévő lapok között. Ez az elején könnyű, de minél több lap van az asztalon, annál nehezebb a maradék lap helyét megtalálni. Témában nagy a választék, nem muszáj az általános műveltségünket feszegetni: aki jobban szereti, kalandozhat a zene és a mozifilmek területén, vagy csak történelmi események közt stb.

Hasonló kategória a Terra: itt nem csak időben barangolunk, de térben is, kicsi Földanyánk felületén, és tippelgetve kell pontokat szerezzünk. Ebben a játékban az a jópofa, hogy a többiek tippkockáit figyelve taktikázhatunk is, nem muszáj csak a saját kútfőnkre támaszkodni.

Ha inkább a szánk járna…

Persze van, aki bulikon nem a figyelmét vagy a tudását tesztelné, ellenben szívesen jártatja a száját –láttunk már ilyet –. Hát nekik is széles a lehetőségek tárháza… Aki ismeri a Sztorikocka sorozatot, a többféle kiegészítőt és alapkészleteket, az tudja, hogy nincs határ, csak a kiszáradt száj (go to szeszes rész).

Ha a szánk már az agyunkat is eléggé beizzította, de az Activity már nem elég szórakoztató, a legjobb megoldás a Concept. Ebben a játékban a táblán lévő kis színes ikonok megjelölésével kell a társaságot rávezetnünk a megoldásra, persze úgy, hogy közben egyetlen szóval sem segíthetünk. Kezdetnek jók lesznek az egyszerű feladványok, aztán ha belemelegedett mindenki, jöhetnek az olyan összetett rejtvények, mind az Asterix és Obelix vagy a Stan és Pan.

Egészen máshogy szórakoztat a Dixit Odyssey, ahol a játékosoknak egymás gondolatvilágára kell ráhangolódni. A mesés hangulatú képek közül úgy kell kiválasztani egy kártyát, hogy a kezdőjátékos történetéhez vagy jeligéjéhez leginkább passzoljon – majd arra is rá kell jöjjünk, melyik lehetett a sok kártya közül a kezdőjátékosé…

A bizalmatlanság légköre – nem kell hozzá gyilkos hangulat

Van, aki inkább a gyilkos feszültséget szereti. Azt, ha veszélyben az élete, de azért ő is szívesen kioltaná mások életét. Izzad a fegyver markolata a kézben, a fülünkön folyik ki a tesztoszteron… majd egyszerre röhögünk fel, amikor kiderül, hogy a pisztolyok felében csak vaktöltény volt. Na jó, cimborák, osztozkodjunk a zsákmányon! Erről szól a Cash’n’Guns, amiben egy gengszterbanda bőrébe bújunk. Ijesztünk vagy lövünk – aztán nézzük, mit vegyünk el az asztal közepén lévő rablott holmiból!

A lövöldözésből kijut a Bang!-ben is, hiszen itt épp az a cél, hogy minél előbb kifektessük a seriffet vagy a banditákat – attól függően, hogy a titkos szerepkártyánk szerint kik vagyunk. Minél nagyobb a társaság, annál nagyobb szükség lesz egy musztángra, egy messze hordó Winchester-re, vagy egy jó pofa sörre a kocsmában. Ha kezdünk alulmaradni, jön a segítség a postakocsin, vagy az indiánok képében. De vigyáznunk kell: nem csak mi bújhatunk a hordó mögé, a többiek is szerezhetnek egyet maguknak!

A Fatal Rendez-Vous-ban már nem ilyen kiegyensúlyozottak az esélyek. Sokkal könnyebben áldozattá válhatunk ebben a klasszikus gyilkosos játékban, ha nem jövünk együtt hamar rá, kik az előkelő párizsi társaság körébe beszivárgott gyilkosok. Nem csak egy bilincs és egy csokornyakkendő emeli a hangulatot…

Ennél sokkal vidámabb a hangulat a bányában. Csattog a csákány, nyikorog a csille, haladunk szépen az aranyrögök felé. Hacsak valaki nem szabotálja a szerszámainkat. És mi ez? Beomlott a tárna? Lehet, hogy valaki megpróbál minket megakadályozni a munkában?! Ki az az imposztor, az a szabotőr, aki gonoszkodik velünk? Az Aranyásók bányász-törpéi között a titkos szerepkártyák határozzák meg, kinek kell feltűnés nélkül gáncsot vetni a többieknek, vagy a pórul járt szabotőr-társnak segíteni, ha a többiek kiderítették róla kilétét.

Utoljára még egy szaftos darab

Az adok-kapokból jut elég a Munchkin-ban is. Itt nincsenek titkos szerepek, de a baráti bizalom is hiányzik! Bármikor feltápolhatják ellenfeleink a ránk támadó, félelmetes szörnyeket (mint a Nyolcoldalú Zselékocka, a Cicalány vagy a Télapó), csak hogy felajánlhassák segítségüket. Na persze nem ingyen, jutalmat kérnek érte. Vagy még kézenfekvőbb, ha hagynak veszíteni, és kifosztják a hullánkat. Hátkell ennél több?!

Szóval ha társasjátékkal szeretnénk megalapozni a szilveszteri bulit, a jó hangulatot megteremteni nem kell félnetek – jó lesz!

Tíbaláj

Eddigi hozzászólások:

Nyári Laci - 2015.

De jó ötlet :)

Hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Belépés