Rettegés Arkhamban 3. kiadás

Tetszik a hangulata, már régóta gondolkoztam a beszerzésén, de aztán elsőre a Kifürkészhetetlent szereztem be, ami nagyon tetszik, csak sajna az minimum 3 fős.
Erről a játékról sok jót hallottam, de ahhoz képest csalódás lett. Szerintem a történet (kódex) lehetne modulárisabb, a találkozás kártya eredményében több randomitás, mert így x játék után tudja az ember mit nyer és mit veszíthet adott kártya esetén.
Illetve szerintem túl könnyű megnyerni. A 12 éves fiammal végig vittük az összes forgatókönyvet, a végén már direkt béna karakter felállásban és még akkor is nyertünk, pedig ennél az utolsónál a fő szörny is megjelent, de azt is könnyű volt legyőzni. Szerintem túl sok OP dolog van benne (pl áldás) és a karaktereket se érzem kiegyensúlyozottnak, pl ha megnézzük, hogy a bivaly Genszertnek van 8 HP-ja, egy csomó női karakternek meg 6-7.
Nagy kár, hogy nehézségi fokot nem lehet állítani, az sokat segítene.

Egyszerűsítés =/= könnyítés

Az Arkham Horror szabályai nagyot egyszerűsödtek a 2. kiadás óta, azonban ez csak az érthetőséget szolgálja, ettől még nem feltétlenül könnyebb megverni a játékot. Remek új mechanika a KJK-szerűen felépülő történetvezetés, de van a játéknak néhány problémája is. Minél több a játékos, annál jobban utálható a Mythic Phase, emellett a szörnyek mozgása közel sem olyan elegáns, mint az előző kiadásban.

FFG again

Bevallom, a 2005-ös második kiadás annyira nem jött be a rengeteg feleslegesnek érzett apró szabály miatt, sohasem volt kedvem játszani vele. Vártam ezt, mit tudnak kihozni a Lovecraft-i alaptematikából és ez zseniális lett. Így is rengeteg a pakolni való előtte-utána, de a mechanika, az LCG-ből átvett történetmesélés a forgatókönyvekkel nagyon hangulatos lett. Sok letölthető háttérzene van a neten hozzá, amivel egészen hátborzongató hangulatot lehet varázsolni a játékhoz. A minőség kimagasló, a design szintén, egyszerűen jó kézbe venni az elemeket, kártyákat, elmerülni a rajtuk lévő történetekben. Ez egy kimagaslóan értékes játék minden szempontból.

áramvonalas

Az előző verzióhoz képest sok mindent változtattak benne, a kártyajáték (LCG) hatása tagadhatatlan. Az, hogy ez kinek mennyire jön be, beállítottság kérdése. A történeten van a hangsúly és maga a történetvezetés szerintem nagyon jól megoldott. Engem ennek kapott meg a hangulata legjobban, ebbe élem bele magam a legkönnyebben. A térkép nem fix. Mindegyik kétoldalas, vannak utcák is amelyeken szintén lehet találkozásokat végrehajtani. Így minden küldetéshez más-más helyszínek vannak.
A játékból kikerültek a kapu jelzők, nem lehet elveszni térben és időben, nincs idegen dimenzió, rettegés sáv, tulajdonság csuszka.
Helyettük van fókuszlehetőség bizonyos mértékig, anomália pakli ha túl sok a végzet, archívum ( ez irányítja más lapokkal együtt a történetet, amely szerteágazó is lehet), a végzetjelzőknek más a szerepe de ugyanúgy fontosak, a nyomok és végzet felrakás mechanizmusa ötletes és nagyon jól működő - kártyaalapú.
A kivitel szemet gyönyörködtető mint midig. Végre jó a szabálykönyv és a szabály kiegészítések. Olyan még nekem FFG-vel nem volt , hogy szinte azonnal válaszokat kapjak a szabályok között a logikus felépítése miatt.

Negatívumként annyi tudnék mondani, hogy bár a történet bizonyos pontokon változik ( különböző karakterek, képességeik, tárgyaik révén, szalagcímek és az archívum anomáliák változásai miatt - talán ez rövid idő alatt kevés lehet (na erre lesznek a kiegek).
Még egy dolog: a térképlapkákra képtelenség vigyázni. A karton nem fogja bírni a szét-összerakásokat hosszú távon, hiába jó minőségűek. Ha valaki tudja , hogyan lehet megóvni őket akkor írja meg, mert elképzelni sem tudom.
Jó mechanikák, hangulat, külalak jellemzi.