Ezen a héten a játékra saját kedvezményeden túl további 10% kedvezményt adunk!
Hogy hogyan juthatunk el ebbe az ideális állapotba? Úgy, hogy egy megnyugtató mozgással és zajjal járó tevékenység folyamatos fenntartására összpontosítunk, amelyet kezünk apró mozdulataival és persze koncentrációval érünk el. Egyszerűbben megfogalmazva: egy (nem súlyos, ám érezhető súlyú) fatányéron egy vagy két fagolyót kell körbegurítani, de nem akárhogy!
A tájcsi ábra mint a kozmikus jó és rossz közötti szembenállás szimbóluma
A tábla ugyanis a jin és jang-ként is ismert tai chi tu formáját viseli, annak vonalai a tábla anyagába mélyednek. Az első, legkönnyebb feladatunk az, hogy az egyik oldalról (jin) elindított golyót egy irányba gurítva, egyenletesen mozgatva úgy irányítsuk, hogy miközben eljut a másik oldalra (jang), a tábla összes útvonalát érinti.
Azt gondolnánk, hogy ez nem kihívás a szellemnek. Nos, pár körkörös rángatózás után az ember rájön, hogy több útvonal is létezik, de csak egy olyan, amellyel zökkenőmentesen, irányváltoztatás nélkül érhetjük el a célt.
Ha már rájöttünk, melyik ez az útvonal, és azt próbáljuk bejárni, észre sem vesszük, már a logikánk irányítja kezünket, vagyis nem egyszerű ügyességi játékról van szó! És miközben koncentrálunk, a fagolyó görgő hangja a fatáblán finom morajként csillapítja le hétköznapi teendőktől feszülő idegszálainkat.
Relaxációs pihenés egyedül – vagy vidám kihívás párosan
A Jin-Jang játékverziói alapvetően egy személy számára jelentenek kikapcsolódást. Ha már belejöttünk, próbálhatjuk egy kézzel is, és ha nagyon profinak érezzük magunkat, jöhet mindkét golyó: akár egymás mellett, de az igazán nagy feladat az, ha a két külön oldalról indítjuk és mozgatjuk tükör-pályán őket.
Akik ráéreznek a relaxációs hatásra, akár még a légzésüket is a golyó köreihez igazíthatják. Hogy a golyó(k) köreit igazítjuk a légzéshez, vagy fordítja, a saját ízlésünkön múlik.
Ha viszont versenyjátékot szeretnénk csinálni belőle, mehetünk a gyorsaságra: egyikőnk próbálja a lehető legrövidebb idő alatt megtenni a kört, úgy, hogy a fagolyó nem röpül le a tálról, míg a másik az időt méri – aztán az időmérő kapja a kezébe a Jin-Jangot, és mutathatja meg, hogy ügyesebb a kezdőjátékosnál.
De azt is próbára tehetjük, mennyire vagyunk egymásra hangolva: párban összeállva fogjuk meg a tálka két oldalát, és próbáljuk meg teljesíteni a kezdő, Áramlás névre hallgató pályát! Ha sikerül, nem csak mi hangolódtunk egymásra, de egy pillanatra a világ is kozmikus egyensúlyba kerül.
Tibaláj
