Félreértés ne essék, egy játék persze nem lesz hibátlan csak attól, hogy kooperatív. Sőt, szinte az összes efféle játék sajátja: igazából egy kis erőfeszítéssel egyetlen játékos által is játszható lenne. Ha már játszottál ilyen játékokkal, ismerős lehet az érzés, ahogyan egy hangosabb és csökönyösebb játékos elkezd vezényelni, és a többiek hirtelen az ő játékát játsszák, nem egy közöst.
Erre jön a The Mind – Érezz rá!, ami nem csak egyszerűen nagyszerű játék, hanem valódi, elorozhatatlan közösségi élményt nyújt. De csak szépen, sorjában!
Ha még nem találkoztál ezzel a Spiel des Jahres-díjra jelölt csodabogárral, a játék célja a következő: maximum hat játékos felhúz lapokat egy százlapos, számokkal megjelölt pakliból. Majd ezeket a lapokat növekvő sorrendben az asztalra kell helyezni anélkül, hogy megmutatnád a többieknek a lapjaidat. Mi ebben a nehéz? – kérdezhetnéd. Az, hogy a játékosoknak még csak megmukkanniuk se szabad!
Első látásra olyan, mintha a játék szabálya lehetetlent követelne: hogyan is lehetne a megfelelő sorrendbe elhelyezni a lapjainkat, ha a kommunikáció minden módja tilos?
Nos, a játék megértésének és hihetetlen sikerének a kulcsa az, hogy igazából nem a lapokra, hanem a játékostársaidra kell figyelned! Közösen kell ráéreznetek, hogy kinél van a soron következő megfelelő lap.
Nagyon illik a játékhoz a magyar „Érezz rá!” cím, hiszen a többi játékos hangulata és viselkedése alapján kell döntenünk, hogy kinek a lapja következik. Ha az asztalra valaki lecsapja az 52-es lapot, másképp fogunk viselkedni attól függően, hogy az 54-es vagy a 87-es lap van a kezünkben.
Meglepő módon leginkább a pókerhez és a hasonló blöff alapú játékokhoz lehet hasonlítani az élményt, csak a cél az érzelmek átadása, nem elrejtése. Teret kell hagyni a többi játékos megnyilvánulásának, de közben le kell csapni a lehetőségekre is, hogy mi is megszabaduljunk a lapjainktól.
A játék 12 szinten keresztül egyre nehezedik: az első szinten mindenki egy lapot húz, a másodikon kettőt és így tovább. Amennyiben valaki hibázik, és egy olyan lapot helyez le, aminél van még kisebb valamelyik játékos kezében, a csapat veszít egy életet. Ha a csapat elveszíti az összes életét, az adott szintig tudtak eljutni, és legközelebb majd ügyesebben kell próbálkozniuk.
Többszöri próba után be kell látnom, hogy a The Mind minden elvárásomat felülmúlta: gyors, egyszerű, és valóban, a szó legszorosabb értelmében kooperatív. Különleges módon késztet együttműködésre: épp a csapattagjaidban rejlik a kihívás. Nagy vigyorral álltam fel mindig az asztaltól, és a fárasztóbb, komplikáltabb játékok után egy ilyen negyedórás, empátiára épülő kaland igazán frissítő élmény.
(8/10, családoknak, barátoknak, csapatépítő trénereknek, sőt akár iskolába, tanároknak is lelkesen ajánlom.)
Mátyás
