Bozontos oroszlán keresi gyerekek segítségét
Leo, az oroszlán, úgy dönt, itt az ideje fodrászhoz mennie. Reggel nyolckor frissen ki is pattan az ágyból, mert hosszú az út: Bobo, a majom a dzsungel másik végén fogadja a loboncos látogatókat. Leo az ösvény mentén sok jóbaráttal találkozik, és ha mindegyikőjükkel szóba elegyedik, bizony, nem lesz elég az idő, hogy odaérjen este nyolcig, amikor is a fodrászat bezár…
Ez a kerettörténete annak a társasjátéknak, amelyet a 2016-os Év Gyerekjátéka díjra is jelöltek. A Leo ugyanis hatéves kortól ajánlott, memóriát próbára tevő, kooperatív játék – azaz a gyerekeknek össze kell tenniük tudásukat, hogy az oroszlánt közösen el tudják vezetni a hajvágó szalonba.
De lássuk, hogyan is működik a játék!
Dzsungellapkák és a szószátyár kisoroszlán esete
A vidám képpel díszített dobozban a következőket találjuk: egy nagy kupac zöld dzsungellapkát, a másik oldalán az őserdő lakóival, egy pakli oroszlános kártyát, öt élénk színben, egytől négyig számozva, Leo ágyát, Bobót a fodrászatában, egy vekkert tekerhető mutatóval, valamint egy Leo-bábut és egy Leo-kirakót (egy fej, négy tincs).
Tegyük most Leo ágyát és rajta a bábut az asztal egyik oldalára, majd keverjük össze és kezdjük el letenni a dzsungellapkákat ösvényként, zöld hátukkal felfelé. Az ösvény végére tegyük a fodrászt. Ezután keverjük össze a kártyákat, és a játékosok között osszuk szét. Tegyük középre az órát, hogy mindenki lássa. Amint mindenki kész, indulhat a móka!
Első nap – ismerkedés az őserdővel
A gyerekek egymás után kijátszanak egy lapot. Amint kijátszották, lépniük kell az ösvényen annyit, amennyit a kártyán látnak. Ahogy a bábu megáll, fel kell fordítani a lapkát, ahová érkezett. Ha a kártya és a lapka színe megegyezik, Leo csak pacsizik egyet a rajta látható állattal, és már jöhet is a következő játékos. Ha a két szín különböző, a kis oroszlán szóba elegyedik a képen látható állattal – emiatt annyival kell előrébb állítani az órát, amilyen szám a dzsungellakó feje fölött lévő órában látható.
A játék első fordulója, az első nap még szerencsés esetben is túl rövid lesz ahhoz, hogy Leo a fodrászhoz érjen. Amint a mutató körbejár, és újra a nyolcashoz ér (ezúttal este nyolc lett), a kis majom bezárja üzletét, és Leo hazatér az ágyába. A gyerekeknek a Leo-kirakón egy loboncot hozzá kell illeszteniük az oroszlánfejhez. (Már csak három kirakódarab, és Leo ki se látszik a nagy bozontból…)
Gondtalan séta után jöhet a kihívás
A második nap elején a gyerekeknek meg kell jegyezniük, hol milyen színű lapka volt az ösvényen, majd vissza kell őket fordítani arccal lefelé. A kártyákat össze kell gyűjteni, meg kell keverni és újra szét kell osztani a játékosok között. Majd csörög a vekker, Leo kipattan az ágyból, és újra elindul az ösvényen.
És most jön a csapatmunka: a gyerekek nem változtathatják meg a sorrendet, ki mikor rak lapot, nem is cserélhetnek kártyát, de megbeszélhetik egymás között, hol milyen színű lapkát fedeztek már fel az ösvényen. Sőt, azt is megoszthatják egymással, kinek milyen lap van a kezében, azaz taktikázhatnak! Ha az első játékos kezében nincs ott az a lap, amellyel az első ismert lapkát elérhetik, megbeszélhetik, hányas kártyát rakjon, hogy a következő játékos már elérhesse azt – vagy egy későbbi olyan lapot, amit már ismernek.
Így már beljebb tudnak jutni az őserdőbe, de nagy szerencséjük kell legyen, hogy a második napon eljussanak a célba. A szerencse nem csak véletlenül egyező színű lap és kártya formájában köszönhet rájuk, vannak az ösvényen útmutató táblák is, amelyek a fodrász irányába terelik Leót. Ezeken a lapokon az órában a nullás szám szerepel.
Csapatmunka és beépített segítségek
Ügyesen van felépítve a játék: ha okosan összeszedik, amit tudnak, és taktikusan választanak lapot, a harmadik, de legkésőbb a negyedik napra meg tudják oldani.
Ehhez persze fontos a játék beépített segítségeit használni. Egyrészt érdemes úgy rakni az ösvényt, hogy például négy lépésenként kanyarodjon, így a gyerekek könnyebben észben tudják tartani az ismert lapkák pozícióját. Másrészt a játék készítői is igyekeznek támogatni a kis agyakat: a lapkák hátulján különböző tereprészletek láthatóak (tisztás, szikla, tó, pálmaliget), így a memóriánk egy mankóval többet használhat.
Jó hangulatú, kedves és mégis izgalmas játék a Leo (aki fodrászhoz megy), és mind a játékelemek, mind az illusztráció erősíti ezt az atmoszférát.
Tibaláj
