Magic Maze - Fogd és fuss!

Normál ár: 7 990 Ft

A Te árad: 7 591 Ft

Értékelés:  (4.6)
Össze kell dolgoznotok, hogy kijussatok a labirintusból – vajon mindenki tudja, mi a dolga?

Legatyásodott hősök egy csapata végső elkeseredésében tolvajlásra adja a fejét. Be is törnek egy plázába,
hogy ki-ki a saját igényei szerinti boltot pakolhassa ki, de mindegyikőjüknek el kell hagyni az épületet,
mielőtt megszólal a riasztó… Ebben a fergeteges partijátékban minden játékos csak egyfajta mozgást ural
(azaz egyvalaki tud balra és egy másik jobbra lépni), és mindenkinek figyelnie kell, mikor melyik bábut kell
mozgatnia. Ráadásul mindezt beszéd nélkül, hogy észrevétlenek maradjanak…

Magic Maze - Ocean's four

Azt ismered, hogy egy törp, egy tünde, egy barbár és egy varázsló kirabolnak egy plázát? Nem? Pedig érdemes!

Magic Maze - Fogd és fuss!

Hőseinkre rendesen rájár a rúd. Mennének ők kalandozni, csak nincs miből. Így hát elhatározzák, hogy mielőtt a rettenetes sárkány aranyát indulnának meglovasítani, vagy mondjuk egy szörnyekkel teli katakombában árválkodó kincseknek találnának jobb helyet (a zsebükben), először egy kevésbé veszélyes, modern labirintusba veszik be magukat, hogy az ott vicsorgó kapitalizmus szörnyetegétől is zsákmányoljanak ezt-azt. De szigorúan - és etikusan - csak a legszükségesebbeket: a barbárnak kard kell, a tündének íj és nyílvesszők, és így tovább…

 

Nyolcan négyfelé

AMagic Maze - Fogd és fuss, egy akár 8 fővel is játszhatókooperatív játék, amelyben négy hőst kell eljuttatni egy szegletről szegletre (tulajdonképpen lapkáról lapkára) felfedezett pláza megfelelő pontjaihoz (varázslóbolt, Die Hard Fegyverszaküzlet stb.), majd szélsebesen elhagyni a tett helyszínét. Ráadásul a hősfigurák nem egy-egy játékos saját bábui, hanem minden játékos egy-két (néha több) mozgásért felel. És a hősöket mindenki egyszerre mozgatja: kezek keresztbe-kasul!
Lesz, aki valamelyik égtáj felé tudja mozgatni a bábukat, valaki a mozgólépcsőket tudja majd használni vagy az örvényeket - bármely bábu bárhonnan a saját örvényébe teleportálhat -, és lesz, aki új lapkákat tud felfedezni, ha egy hős a színének megfelelő felfedezőmezőn áll.

 

Nem is olyan vészes, gondolnánk: megbeszéljük, ki, mikor, honnan, hova, szépen összehangoljuk a dolgokat… De nem így lesz. Ugyanis a játékosok játék közben (egy-két rövid másodpercekig tartó speciális esetet leszámítva) egy árva szót sem szólhatnak egymáshoz, sőt, nem is mutogathatnak. A kommunikációnak csak két formája megengedett:
1. Jelentőségteljesen nézni a játékosra, akinek épp lépnie kéne valamelyik hőssel - ez sajnos ritkán jön be, főleg, ha az illető épp lelkiismeretesen keresi a táblán, hogy mégis mivel járulhatna hozzá a közjóhoz.
2. Letenni elé a "Csinálj már valamit" bábut… Ez a gyakorlatban sokszor nagyon intenzív letevést, sőt vad kopogtatást jelent, ugyanis:

A pláza visszatér - és egyre combosabb!

Az egész felfedező-rabló-menekülő műveletre mindössze 3 perc áll rendelkezésünkre!
Na, menjen a fenébe a készítő, meg a biztonságiak; esélytelen - gondolnánk, de szerencsénkre néhány speciális mezőre lépve megfordíthatjuk a homokórát, így növelve meg a hátralévő időt.

 

És ha sikerült a balhé, kint vagyunk az áruházból meg minden? Akkor nyertünk. Ennyi az egész. Mármint az első küldetés. A játékban ugyanis 17 különböző küldetést lehet lejátszani, s mivel a pályát fokozatosan fedezzük fel - ebből sejthető -, nem lesz két egyforma játék, még akkor sem, ha mindig ugyanazt a küldetést játszanánk újra és újra. De persze miért is tennénk ilyet? Az első hét küldetés mindegyike egy-egy új szabállyal bővíti a játékot, így a hetedik küldetés végére már megjelennek a biztonsági kamerák, amik meggátolnak a homokóra-fordításban (de szerencsére a barbár le tudja őket zúzni a falakról), az egérlyukak, amiken a törp átbújhat, a kristálygömbök, amiket a varázsló használhat, vagy a tünde hangosbemondója, és más egyéb szabályok, mint például, hogy minden homokóra-fordításkor megváltozik, hogy ki merre mozgatja a bábukat, közben a pláza is egyre nő… És hogy mindezek után még mi vár ránk? Egy-egy izzasztó akció, mindegyik ideiglenes, egyedi nehezítéssel!

 

Az alfátlanítás szépségeiről

A játék egyik különlegessége, hogy teljes mértékben kiküszöböli az alfajátékos-problémát. Ez akooperatív játékoknálsajnos elő-előforduló jelenség valahogy úgy néz ki, hogy egy játékos mindenkinek megmondja, hogy mit csináljon. Hát itt ilyen nincs, mert ugye senki sem szólhat egy szót sem, ráadásul ha valaki elindít egy bábut valamerre, egy másik játékos pedig megérti, hogy miért éppen arra indította el (igen, ez egy kicsit gondolatolvasós játék, de pillanatok alatt rá lehet kattanni), és elkezdik mozgatni valamerre, a harmadik játékos nem indítja el az ellenkező irányba.

AMagic Maze - Fogd és fussminden ízében szórakoztató, és bár percek alatt lepörög (persze, a homokórát sem lehet a végtelenségig fordítgatni: egy játék legfeljebb 15 percig tart), azok alatt a percek alatt annyi minden történik! Az idegek garantáltan pattanásig feszülnek. És bár hőseink morálisan legalább annyira megkérdőjelezhetők, mint bármely legendás kalóz, betyár vagy Brad Pitt és Clooney tizenegy fős csapata, legalább annyira szerethetők is.

Woland

 

Értékelések átlaga 


(4.6)

Közönségdíjak

Kezdőknek ideális 16 Gyakorlott játékosoknak 9 Egyedül 5 Ketten 10 Családdal 14 Partijátéknak 15
65% (13)
25% (5)
10% (2)
Rendezés:
Értékelések: 1 - 10 (összesen: 21)
További oldalak:
  1. 1
  2. 2
  3. 3
Halvérű telepaták előnyben

Péter | 2019. április 11.

+ eredeti alapötletű kooperatív játék
+ változatos, sose lesz két parti ugyanolyan
+ igényes komponensek
- zabálja a helyet a polcon
- az alapfelállás nem túl szimpatikus
- a többi kooperatív játéknál is jobban társaságfüggő a játékélmény

A Fogd és Fuss egy olyan játék a számomra, ahol a koncepcióban sokkal több benne van, mint amennyit végül a játékból kihoztak. Mert az alapötlet briliáns (még akkor is, ha korábban már láttuk). Aki még nem vett részt profi csapatépítő gyakorlaton, az képzeljen el egy videojátékot, ahol az irányítás minden egyes funkcióját más játékos csinálja. Ati mozog előre, Betti hátra, Cili nyomja az ugrást, Dani az ajtókat nyitja, Emi pedig az akciógombot kezeli. Ha a Lost Vikings ugrott be, jó nyomon jársz.

Az első, és legfontosabb, hogy nincs "én figurám, te figurád", mint mondjuk a Pandemicben. Itt mindenki valós időben cselekszik minden bábuval - de csak azt teheti, amit a saját, a játék elején kiosztott "szerepkártyája" megenged neki. Vagy valamelyik irányba mozog (fel-le-jobbra-balra), vagy új részeket fedezhet fel, vagy teleportálhat, vagy mozgólépcsőn utazhat. A játék lelke egy platform / dungeon explorer keverék, ami 3 fő szakaszból áll:
1.) a pláza felfedezése, amíg meg nem találjuk a kijáratot, és a keresett tárgyak helyét
2.) eljuttatni a megfelelő színű figurát a megfelelő tárgyra
3.) elhagyni a plázát, mielőtt lefogy az idő

Ha ez sikerült, akkor nyertetek, minden más esetben vesztett a csapat.
Hogy érdemes-e megvenned a játékot? Kipróbálás nélkül nem javasolnám. És hogy miért is (nem)?
Kezdjük a jó dolgokkal.

A játék külcsínje nagyon megnyerő. Vastag kartonlapok, fa figurák, és még olyan apróságokra is figyeltek, hogy színtévesztő / színvak játékosok is ugyanúgy tudják élvezni a játékot, mint a többiek (a Panic Lab pl. egyszer ezen bukott el nálunk). A pláza-kártyákon lévő grafikák is roppant tetszetősek, van hangulata a pályának.
A véletlenszerűen felhúzott lapok, és a későbbiekben bővülő küldetések biztosítják, hogy a játék hosszútávon is rengeteg érdekességet fog majd rejteni, és hogy kétszer aligha fogjátok ugyanazt a partit lejátszani. Ha hozzávesszük, hogy a szerepkártyákat is cserélgethetitek, akkor pedig tényleg csak matematikai esélye van az ismétlődésnek. Az egyjátékos mód inkább kellemes figyelmesség, de ez a játék mindenképp társasággal az igazi (amellett, hogy két fővel se rossz). 8 játékosnál már valóban inkább állva érdemes játszani, és nagyon ügyelni, hogy a felfokozott tempóban ne mozgassuk el a pályalapokat.
A Fogd és Fuss emellett rendelkezik a koop játékok összes pozitívumával. Ha olyan valakiknek szeretnéd bemutatni, akik már unják, hogy egy társasban csak egy győztes lehet, akkor ez is egy jó belépőjáték lehet.
Továbbá kezdőknek is gyorsan elmagyarázhatóak a szabályok, és egy-egy parti gyorsan lemegy - kudarc esetén gyorsan lehet újra próbálkozni.

És akkor a feketeleves.

Ennek egy része szubjektív probléma, pl. hogy a játék zabálja a helyet. Értem én, hogy egy játéknak kell bizonyos "shelf presence", hogy észrevegyék, de a Fogd és Fuss bőven elfért volna egy fele ekkora dobozban. Ha a Szamuráj Szellemet dicsértem a helykihasználásáért, a Fogd és Fuss-t el kell, hogy marasztaljam.
Másik személyes parám a játék alapgondolata. Bolti lopás meg plázafosztogatás? Tényleg? A játék megmaradhatott volna egy teljesen sablon dungeon explorer kincskeresős kalandnál, és szerintem senki sem marasztalta volna el ezért. A Kincsvadászt sem a háttere, hanem a mechanikái tették naggyá. Ahogy olvastam, az előttem lévőknél sem volt teljesen pozitív fogadtatása a dolognak, és én is nekik adok igazat. Persze, lehet ez egyeseknek mókás, (haha, csóró Gimlinek már baltára sincs pénze), de nekem nem adja.

Objektív(ebb) dolog viszont, hogy a játék kulcsponti mechanikáival sincs minden rendben. Nevesítve az időkorlát, párosítva a beszélgetés tilalmával. Mindenkinek különböző ingerküszöbe és stressztűrése van, és ha random újonc társaságot egyből a mélyvízbe dobunk, jó eséllyel frusztráció lesz a vége. Más, általam is próbált koop játékban (Pandemic, Forbidden Island, Ghost Fightin' Treasure Hunters, Red November, de még a Szamuráj Szellem is) meg lehet állni, van idő bőven magyarázni, tisztázni az esetleges félreértéseket, új tervet kovácsolni ha valami nem jött össze, és úgy általában kézben tartani a játékot. Itt viszont a két korlátozás okozta kombinált stressz szélesre tárja a kaput a káosz előtt, és nagy eséllyel hozhatja ki a legrosszabbat a türelmetlenebb/parásabb emberekből.
Ugyan a Fogd és Fuss-ban nincs "alfa-játékos" funkció, de akadhat majd olyan valaki, aki a többieknél erélyesebben akarja noszogatni a játékostársakat, hogy csináljanak már valamit, és általában ő lesz az, aki csapkodja a piros figurát mások elé, ha kell, ha nem. Persze, legközelebb majd megkérjük, hogy inkább addig mással üsse el az időt, de egyetlen ilyen ember is nagyon el tudja rontani a többiek élményét. Kevés ilyen játékkal volt dolgom, ahol ennyire rányomta a bélyegét a játékélményre az, hogy milyen habitusúak a játszótársak. És nem, nem csak negatív tapasztalatom volt, de erre is készüljön fel, aki megveszi a Fogd és Fuss-t.

Amit ajánlok az élvezetes játékért:
- Ha csak egyetlen újonc játékos is van, először mindig fussatok egy tesztkört. Se óra, se beszédtilalom. Mindenki jöjjön tisztába azzal, hogy ki mit csinál. Minden játékos hozzájárulása létfontosságú a kaland sikeréhez, így nem fér bele az, hogy valaki csak félig, vagy egyáltalán ne értse, mit csinál a figurákkal. Vegyétek végig, ki mit csinál, mi a feladata, mik a limitációk (pl. teleport menekülésnél nem működik, rontott mozgást nem csinálhatsz vissza, stb.), mikor lehet beszélni.
- Ha ez megvan, játszatok egy-két kört, órával, de beszélgetve. A játék igencsak feszült állapotba tudja hozni az embert, és folyamatos koncentrálást igényel. Ezek a partik megmutatják, hogy kinek mire kell figyelnie.
- Beszéljétek meg az alapvető taktikákat, stratégiákat. A legegyértelműbbnek tűnőt is. Például hogy az órát sose fordítsátok át, ha nem ment még le több mint a fele. Vagy hogy a felfedezéshez az adott színű hőst kell eljuttatni az adott színű nagyítóra. Vagy hogy minden új lapka felhúzásánál figyeljétek, feljött-e már a 4 keresett tárgy, és a vészkijárat.
- Ha ez megvan, utána mehet az igazi játék, órával, hang nélkül. Ha pedig már telepata szinten ismeritek a másik gondolatait, akkor nyugodtan keverjétek be a 15 extra küldetéskártyát, külön kijáratokkal, törpe-átjáróval, és a többi nehezítéssel.
Némán, időre?

Cfthn | 2019. március 21.

Klassz játékmechanizmusú kooperatív játék. De nem tetszik a története - miért rablás? Olyan destruktív, emiatt nem is nagyon szeretem terjeszteni gyerekeknek. Nem lehetett volna elrejtett kincset keresni?! Az időnyomás hatására keletkező feszültség pedig van akit blokkol, van, akit felpörget, akár a túlzott hevességig is, ezt jó figyelembe venni adott játékoscsoportnál.
Nicsak ki kopog

Balázs | 2018. november 19.

Az idei Társasjátékok Ünnepén próbáltuk ki és szerettük meg azonnal, úgyhogy haza is hoztuk. Pörgös asztali adrenalin bomba, amikor bármit megadnál pár szóért. Gyors, az időlimit a homokóra mezők által nem engedik, hogy elnyúljon a játék. Az illusztrációk fantasztikusak, még ha ez a pláza dolog fura is lehet, de nincs igazán idő bámészkodni, mert minden pillanatok alatt történik. Egy negatívum, amit a próbajátéknál nem vettem észre a bábukon lévő matricák, jobb lenne ha valahogy festve lennének. Szuper kis egyszerűen magyarázható, tanítható co-op.
Mókás lopás

Vica | 2018. június 1.

Kleptomániás hősfigurákat mozgatunk mindannyian a táblán, mindenki csak egy irányban, ill. funkcióval (teleport, mozgólépcső, felfedezés). Nagyon jó az ötlet, hogy nem lehet beszélni, ezt igen nehéz megállni!
Alfajátékos kilőve

Blaze | 2018. május 8.

Mókás kooperatív játék, ami ügyesen megoldja az alfajátékos problémát (amikor mindig egy ember mondja meg a többieknek mit csináljon), mivel nem lehet beszélni közben, így mindenkire egyformán szükség lesz. Ez persze vissza is üthet, mert ha valaki nagyon bealszik, akkor visszahúzza az egész csapatot. Szerintem 4 fővel az ideális, afölött már kicsit kaotikus, ráadásul egy irányhoz több játékos is fog tartozni, és úgy nem az igazi. Ketten és hárman is oké, egyedül nekem nem jött be. Gyerekeknek is bátran ajánlom, de fel kell készülni, hogy 2-3 parti után nagyon le tud zsibbadni az agy :)
Kooperáció és Káosz

Tony | 2018. március 6.

Azt hiszem a hozzászólásom címe remekül leírta a játékot. Nagyon érdekes és egyedi játékmechanizmussal rendelkezik, ami ugyanakkor számomra gyakran került káoszba. Persze az egyszerű küldik sikerültek így is kicsi csapatunknak, de én gyakran elveszek a játékban és nem veszem észre, hogy léphetek egy bábuval. De maga a játékszabály nem bonyolult csak nagy koncentrációt igényel.

Ami viszont nem tetszik a játékosok kommunikációs eszközei. A nézésnek semmi értelme számomra, mert a táblát figyelem. A bábú meg...no játékostársam lerakta elém. De elég durván. Nézzem a táblát melyik bábuval és mit tudok csinálni, erre megint lecsapja, ismét baromi durván, majd megint és megint és megint...frusztráló volt de rohadtul nem segített rájönni, hogy most mit hagytam ki. Mikor a homokórát fordítottuk meg is kértem, hogy ezt ne így. Utána már nem használta olyan agresszívan és nekem is jobban ment a játék.

Érdekes a helyzet ezzel a játékkal kapcsolatban, mert az egyedi játékmechanika miatt bárkinek tudom ajánlani viszont engem annyira frusztrál a csinálj már valamit bábú, hogy én nem biztos, hogy szívesen játszanék vele megint.
Csinálj már valamit! Nem, te! Nem, te! Nem, te...

Ádám | 2018. március 5.

Jól felépített játék sok izgalommal. Nehéz csak jelentőség teljesen nézni a másikra, hogy azt csinálja amire te gondolsz, miközben neki más terve van. Te portálhoz terelnéd a karaktert, a másik csak lépne vele, a harmadik meg egy teljesen másik karakterrel szeretne foglalkozni és nem érti miért nem haladunk... Sokszor megakadnak a bábuk emiatt és a jelentőség teljes nézésből értetlen bámulások lesznek vagy már mutogatás is, ami meg nem éppen szabályos... A csinálj már valamit bábu rendszeresen jár körbe, hogy na csináld már, mire Ő vissza adja, hogy inkább te csináld és ezt játszuk oda-vissza. Az első pár küldi azért egyszerű, de onnantól hogy cserélgetjük az akciókat jön a káosz. Pár játék nagyon szórakoztató, sok nevetés és sóhaj, de sokat nem lehet vele egyszerre játszani, mert egy idő után uncsi lesz...
Csitt!

Daniella | 2018. február 4.

Mikor kiabálnál a másikra de nem lehet. Nagyon mókás játék :D
Bevásárlás

Gábor | 2018. február 3.

Egyszerű de nagyszerű. Azt hittem mennyire könnyű lesz, de nem. Maga a játékszabály egyszerű, de a játék maga annyira nem az. Elég érdekes a játék menet. Nagyon jó és szórakoztató.
A pláza ásza

Lacus | 2018. január 2.

Ez egy kooperatív játék, vadiúj és egyedülálló mechanizmussal. Ideális lehet pároknak és kisebb társaságoknak. A játék egyedül is játszható, azonban ez az opció kevésbé hozza elő a játék esszenciáját. Többek között a "csinálj már valamit" bábu nyomatékos lehelyezése a társunk elé egyszemélyes módban így kimarad. Az anyaghasználat kitűnő, a játéklapkák gyönyörűen,nagyon részlet gazdagon vannak megrajzolva. Szabály rendszer könnyen tanulható. A homokorát folyamatosan figyelni kell, ami a legfőbb fusztráció forrása. Jól kell taktikázni és gyorsan lépni, majd lelépni! ;)

Only registered users can write reviews. Please, log in or register

A játékszabály letöltéséhez be kell jelentkezned vagy regisztrálnod!