Kaptunk viszont új állatfajokat. Ez azért is fontos, mert ezek a lapkák pontosan akkorák, mint a nagytestvérben lévők, így tetszés szerint vegyíthető a két játék, színesíthetjük állatkertjeink „kínálatát”.
Amivel a Juniort életszerűbbé tették, az a tereptárgyak. Ezekből minél többfélét használunk fel, annál többször plusz két pontot szerezhetünk – de ezeket a kifutóban kell elhelyezni, kis lakosaink életterében (emlékeztetőként: a Zoolorettóban a büféket a sétányokon lehetett felépíteni).
Jött egy szurikáta, hová rakjam, főnök?
A játék maga két helyszínen zajlik:
– egy virtuális vadállatbeszerző központban, ahol egyesével választhatjuk ki az állatokat, felpakolva egyet a játékosok számának megfelelő mennyiségű teherautóból. Minden teherautóra három doboz, azaz állat kerülhet fel. Ezekből aztán a soron lévő igazgató elindíthat egyet a saját állatkertje felé, még akkor is, ha csak egyetlen doboz került rá.
– A zebramintás teherautók az intézményünkhöz futnak be, ahol dönthetünk, mi legyen az új szállítmány sorsa:
1) betesszük az egyik kifutóba;
2) félretesszük az istállóba.
Ez utóbbi akció nem csak választható, kényszerülhetünk is rá, ha már mindhárom kifutóba más állatfajtát kezdtünk gyűjteni, vagy ennek az állatnak a kifutója már megtelt. Az istállóba bármit berakni félnetek kell, ami ugyanis itt marad a játék végén, az mínusz pontokat jelent az elszámolásnál. Ha egy negyedik és egy ötödik faj egyedei kerülnek az istállóba, mindkettő után –2 pontot kapunk, attól függetlenül, a fajon belül hány egyed kerül az istállóba. De nem kell elkeseredni, meg is tudunk szabadulni az istállóba „szorult” állatoktól.
Mozgatási lehetőségek
Ha egyik kifutónkat sikeresen teletöltjük, egy mozgatási akcióhoz juthatunk. Két lehetőségből választhatunk: vagy kivezetünk egy állatot az istállóból, és szabadon eresztjük, vagy elvehetünk valaki más istállójából egy egyedet, amivel tovább tölthetjük saját kifutóinkat.
Persze rögtön felmerül az ötlet: aki ügyesen sakkoz, egymás után akár mindhárom kifutót is megtölteti ezzel a megoldással. Ám mivel csak három kifutó van, ez túl nagy előnyhöz juttathatná a játékosokat, ezért a szabály kizárja a láncreakció lehetőségét.
A tereptárgy tölt, de jól nem lakat
A túlkombinálás kizárása és a pontozás a fő motorja annak, hogy a Zooloretto Juniorban egész máshogy kell gondolkodnunk, mint nagytestvérénél, a Zoolorettónál. Itt ugyanis az éri meg leginkább, ha a kifutó csak és kizárólag állatokkal van megtöltve – 4 állatig állatonként egy pontot kapunk, 5 állat esetén nyolcat, míg állattal csurig töltött kifutó esetén tizenkettőt!
Csalfa tehát a tereptárgytípusonként járó +2 pont meg a vele megtöltött kifutó után járó mozgatási lehetőség, a sok pontot – és vele a győzelmet – a tisztán négylábúakkal (na jó, strucc is számít) megtöltött karám hozza.
Rezümé? A Zooloretto Juniorral kaptunk egy rövidebb, egyszerűbb előkészítést igénylő játékot, amelyben a gyakorlott Zooloretto-játékosoknak át kell állítaniuk az agyukat másfajta taktikázásra. Ja, és nem utolsó sorban: egy kis táskába is beférő dobozt kapunk kézhez!
Tibaláj
