Csípni fogod?
A játékban nagymacskák klánjai mennek szembe egymással, hogy kiderüljön, ki bírja jobban az erőset? Jimin Kim rajzai humorosan mutatják be azt a szenvedést, amit a tigrisek élnek át annak érdekében, hogy mindenképp ők vállalják a lehető legtöbb csípős fűszer elfogyasztását, akár a taknyuk-nyáluk összefolyását is kockáztatva.
Scoville-skálán hányas?
A kezdésnél mindenkinek kiosztunk hat lapot, majd a játékosok számának megfelelően adott helyre behelyezzük a húzópakliba a világvége kártyát, ami a játék végét jelenti majd.
A kezdő játékos képpel lefordítva kitesz egy lapot, majd egyes és hármas érték között megnevez egy fűszert, pl.: wazabi három. Ez után a következő játékos letesz egy új kártyát a korábbi fűszer nagyobb értékű bemondásával, pl.: wazabi négy, vagy a lapkijátszás helyett passzol és húz egy lapot. De eközben bármelyik játékos kétségbe vonhatja a hármas wazabi igazságtartalmát, kezét a paklira téve kihívja vagy a fűszert, vagy a lap értékét: „Ez nem hármas!”, majd felfordítja a lapot. Ilyenkor csak a számot vesszük figyelembe, mindegy, hogy a színben blöffölt-e a kártyát kijátszó játékos.
Ha a gyanú beigazolódik és valóban nem hármast (vagy ha a fűszert vonta a kihívó kétségbe: nem wazabit) játszott ki a lapot kijátszó játékos, akkor a kihívó nyert, és az addig kijátszott összes lapot maga elé teszi képpel lefelé.
A játék egy nagy csavarja, hogy amennyiben fülön csípünk valakit blöffölés közben, megvan rá a lehetőség, hogy ettől még ő fogja kapni a győzelmi pontot jelentő kártyákat, hisz nem csak azt kell tudni, ki blöffölt, azt is jól kell megtippelni, hogy a kijátszott kártyáján a szám vagy a fűszer típusa nem tükrözi a valóságot.
Logikus blöff és pókerarc
Fontos, hogy a lapokat mindig emelkedő sorrendben kell bemondani, a fűszernek mindig egyeznie kell, kilences után szigorúan csak tízes jöhet, majd elölről indul a számsorrend. Számomra az első pár játék folyamán a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy ne a tényleges fűszer-szám párost mondjam a kártyáról. Nem volt könnyű rábírni az agyam, hogy „bors négy”-et mondjak „wazabi kilenc” helyett (ez persze elég hamar lebuktatott a blöffölés közben). Némi idő után persze sikerült ráhangolódni.
A játék során számomra hatalmas élményt jelentett, amikor valakit sikerült blöffölésen kapni, de a legjobb mégis az, amikor blöffölök és valaki ki is hív, de fűszer helyett számmal tippel, ilyen széles önelégült mosoly még sosem volt az arcomon! Persze amikor a következő körben én járok ugyanígy pórul akkor egész gyorsan arcomra fagy ez a vigyor.
Amennyiben egy játékosnak az összes kártyája elfogyott a kezéből (és senki nem hívja ki), kap egy trófeát, majd 6 lapot húz a húzópakliból a kezébe. A játék akkor ér véget, amikor valaki begyűjt két trófeát, vagy mindhárom trófea begyűjtésre került, illetve ha osztás során valakinek a kezébe kerül a világvége kártya.
A játék végén összeadjuk a pontjainkat: minden megszerzett trófea 10, minden kihívás útján szerzett kártya egy pontot ér. A játék végén minden kézben maradt lap -1 pontot fog jelenteni.
Kétszer fog csípni!
Úgy érzem, a Spicy egy a maga nemében kiemelkedő alkotás. Szülinapok, kirándulások és táborok méltó főszereplője lehet! Parti játék lévén nagyobb létszámmal az igazi, de akár 2-3 főnek is szórakoztató lehet. Lehetetlen kettőnél kevesebb partit játszani vele!
A játékot a Joker kártyák is megfűszerezik, ezek a kártyák bármely számot vagy fűszert tudják helyettesíteni. A további változatosságról a játékmódot változtató piros kártyalapok gondoskodnak.
Bors
