Egy tábla kilenc mezőre osztva: három sor és A, B, C oszlop. Akár egy leegyszerűsített torpedó: itt is ki kell lőni megadott számú „hajót” – képet. Mindegyik oszlopból egy kép illik a kezdő játékos feladványához, ezeket kell kitalálni. A szép setétveres táblán (kaszinóhangulat) kívül a doboz tartalmaz 110 vidám kis kártyát, rengeteg jópofa rajzzal, a cumisüvegtől a savval leöntött halcsontvázon és a seriffjelvényen át az emailkukacig. Ezen felül pedig négy jelölő- és pontozótáblát. Ezeken alul egy fordítható korong van, felül három: mindegyik oszlop számára egy, amelyen a sorok száma választható ki: azaz egy, kettő és három.
Könnyed asszociációs lövöldözés
A játék menete röviden: fel kell tölteni a táblát kilenc véletlenszerűen kiválasztott kártyával, aztán a kezdőjátékos kitalál egy utalást, melyik hármat választotta ki (oszloponként egyet), ezeket be is állítja a saját pontozótábláján. Aztán fennhangon közli játékostársaival, mi a kulcs, mi az a kifejezés, ami segíthet nekik kitalálni, ő melyik képekre gondolt. A három kép közötti összefüggést bármivel meg lehet adni: egyetlen szóval, kifejezéssel, együttes nevével, dallal, könyvcímmel stb. Ha a kulcs nem tetszik a játékosoknak, kérhetik a kezdő játékost, hogy álljon elő egy újjal.
A vezérfonal kitalálására a kezdőjátékosnak amúgy egy perce van, de ha valamiért nem ötlik az eszébe semmi használható, három képet kicserélhet, és újabb 30 másodperc áll a rendelkezésére. Ha ezután is terméketlen a szürkeállománya, a soron következő játékos ugyanezekkel a kártyákkal tehet próbát.
A pontozótáblák alsó korongja nullától tizenkettőig jelzi a számokat. Vagyis a játék maximum tizenkét pontig mehet. Hogy hányat lehet egyszerre szerezni? Ha valaki eltalálja a helyes kombinációt, kap egy pontot – és persze a kitaláló is. Vagyis egy könnyű feladvány esetén akár egyszerre hármat is kaphat. Aha, hát akkor egyszerű, beadok pár egyértelmű megoldást, és elhúzok, mint a vöcsök. De mégsem eszik ilyen forrón a kását! Amit eddig olvashattatok, az még csak a játék alapverziója… Lássuk, milyen lehetőségek vannak még benne!
Szakértő játék
Itt már csak akkor kap pontot a kitaláltató, ha nem találja ki mindenki a feladványt.
Haladó játék
Ebben a verzióban az ragadhatja magához a kezdő játékos szerepét – és ezzel a sok ponthoz jutás lehetőségét –, aki leghamarabb talál egy összekötő mottót. Amint ez megvan, felkiált: Guess What!, és a többiek egymással versengve próbálnak rájönni a megoldásra. Minél hamarabb teszik le a beállított pontozótáblát az asztal közepére, annál több pontot kaphatnak – már ha jó a megoldásuk, persze.
Game Show játék
Itt a kezdőjátékos szerepe nem változik, ő a játékmester. A játékosok közül csak az kap egy pontot, aki a leghamarabb találja ki a játékmester feladványát.
Együttműködéses játék
Nincs kezdőjátékos, csapatként kell együtt játszatok. Az első, aki a kirakott képekből ki tud egy feladvány találni, Guess What!-ot rikkant, és ezzel ő lesz az aktív játékos. A többiek megbeszélik, melyik lehet a kiválasztott három kép, és csak akkor adják meg, ha közösen megállapodtak benne. Ha eltalálták, egy kártyát megőriznek a kilencből, pontjelölő gyanánt, nyolc mehet a dobozba, kilenc új kártya a táblára. Ha melléfognak, a kezdő játékos lecseréli a képeket az egyik oszlopban, és új kör kezdődik. Öt percetek van, hogy minél több rejtvényt oldjatok meg.
Gyakorló játék egy fő számára
Ez is ötperces játék, és arra szolgál, hogy a társaság nélkül maradt játéktulajdonos gyakoroljon: hány utalást tud tenni a leosztott kilenc kártyára.
Összefoglalóként...
Kis doboz, nagy élvezet: könnyed szórakozás pároknak vagy kis társaságoknak. Rövid játékidő: verziótól függően 5 perctől maximum húszig. Azért pontlevonás is jár a Blue Orange kiadónak. Kihagytak egy óriási poént. A sapkás kártyán a sapkára felirat került: Guess What. Apám, mekkora lett volna W nélkül!
Tibaláj
