Webáruházunkban sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk a weboldalhasználatra vonatkozó adataidat, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket te adtál meg számukra vagy az általad használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek.

Idén ne csak a sonkát üljük körül

Kinek mit jelent a húsvét? Hát ez evidens, mondanák sokan, és jó páran közülük különböző választ adnának a kérdésre. Idén úgy fest, az a nap lesz az, amelyen a gyerekek, miután hazaértek a korcsolyázásból, szétszélednek a kertben megkeresni a hóember által elrejtett ajándékokat… vagy valami ilyesmi?

 

  Húsvét


Miért rak fészket a nyúl és tojik tojásokat?

A húsvéti szokások közül talán a legjellemzőbb a piros tojás, amit a locsolkodók kapnak, meg a csokitojások, amiket a nyuszi hoz, és sokaknál ráadásul ezek a tojások egy csinos kis fészekben kerülnek az asztalra. Miért? Igaz, a tojások fészekbe valók (meg serpenyőbe, sütibe – jobb esetben héj nélkül), de ha nyúl, akkor hogy kerül ide a fészek? Mókás, de tényleg van egy olyan (a Lepus fajhoz tartozó) nyúlfajta, amelyik nem üregben lakik, hanem fészket rak. (Ettől azért még emlős, szóval elevenszülő.) Bár a tojásokat hozó nyúl eredete elvileg egy félrefordításból ered, egész konkrétan a német Haselhuhn (császármadár) és Hase (nyúl) szavak keveréséből.

Szóval esetünkben a tojás előbb volt, mint a nyúl, vagyis a tyúk… mármint a császármadár. A tojás pedig jelkép, az élet, a születés, illetve az újjászületés jelképe, ami a keresztény kultúrkörben Jézus Krisztus feltámadását jelképezi, a zsidó hagyományban pedig az új életet. (A keresztény ünnep eredete ugyanis nagyrészt a zsidó ünnepből ered, amire sokan „zsidó húsvétként” is hivatkoznak, egyébként ebben a vallásban az Egyiptomból való kivonulás ünnepe.)

Természetesen számos pogány szokás is tovább öröklődik benne, főleg, ami a kapcsolódó népszokásokat illeti – a locsolkodás (korai vizespóló verseny) is egyfajta termékenységi „mágia”. Aztán ott van az ünnep német és angol neve (n: Ostern, a: Easter) Ôstara germán istennő nevéből ered. A húsvét egyébként bizonyos mértékben tavaszünnep is.

A magyar elnevezés pedig abból, hogy végre húst veszünk magunkhoz. Igen, igen, a magyar konyha, meg az út, ami a hason keresztül vezet a szívhez. De ennek a kifejezésnek az eredete éppen a keresztény hagyományban keresendő: a húsvétot megelőző böjt után (ami Krisztus 40 napos pusztai elvonulásának emlékét őrzi) ekkor lehet először húst enni.

Szóval sokaknak az eszem-iszom és a családi összejövetel is az ünnep jelképévé vált, és fordítva. És mit csinálunk, ha összejön a család? Próbálunk kulturáltan politizálni, és ünnepi szellemben nem egymás torkának esni világnézeti kérdések miatt, és ha ez esetleg nem sikerülne résmentesen, akkor keresünk valami jó kis közösségi tevékenységet, ami (újra) összehozza a csapatot. De mi is lehet az?

Húsvéti akció


Mi kerül az asztalra? (amit nem lehet megenni)

Igen, a váza. Meg az eszcájg. De ha egy kicsit mondjuk nem eszünk, akkor ott a beltéri csoportos tevékenységek netovábbja: a társasjátékozás.

Persze hagyományőrző családokban ott van a díszítés, meg a tojás festés, amit hagyományosan a lányok és asszonyok végeznek csapatban, a fiúk pedig jó előre kipihenik a locsolkodás fáradalmait, ami nem ritkán együtt jár a helyi italkultúra alapos megismerésével (az évnek ebben a szakában nagyon sokan igen komolyan veszik ezt az ismerkedést), az evés közös, gyerekeknek az ajándékok, és a játék.

Gondolkodtam rajta, mit is kezdjek ezzel a húsvéttal, úgyhogy megkérdeztem a húgomat, mit jelent neki a húsvét. Azzal kezdte, hogy a szokásos közhelyeken túl nem tud mit mondani, aztán valami mégiscsak eszébe jutott – megyünk a nagyszülőkhöz, és találkozunk az unokatestvéreinkkel. Ez nálunk minden nagyobb ünnepen szokás, és néhány éve az is szokásunkká vált, hogy társasozunk. Ez az ünnepi látogatás egyik csúcspontja, és tényleg, a család együtt van, és játszunk.

Milyen játék jöhet szóba? Bármilyen! De tényleg. A legkézenfekvőbbek persze a partijátékok, hiszen azokat sokan lehet egyszerre játszani. Egy jó Avalon például, ha bírja a család a játékos keretek közé szorított intrikát.

Avalon
Avalon

Vagy egy Cortex/Dobble maraton, ha valami egyszerű, pörgős játékot kerestek. És persze ott az Örökzöld Dixit is, ami talán az egyik legjobb alternatívája a családi vitáknak, semmi harc, csak szárnyal a fantázia, és közben egymás gondolkodására igyekszünk ráhangolódni.

Dixit
Dixit

A csapatépítés nemes feladatára pedig mi lenne alkalmasabb, mint egy csapatjáték, ebből is a slágert említem: Fedőnevek. Két csapat verseng egymással egy fergeteges szóasszociációs játékban. Vagy akár egy csapat, az idővel, ugyanis a Fedőneveknek már van teljesen kooperatív változata, a Négyszemközt.

Fedőnevek négyszemközt
Fedőnevek négyszemközt


Bárány, sonka, tojás, nyúl a dobozban

Ha pedig a felnőttek még folytatnák az eszegetést, de a gyerekek már nem bírnak magukkal – ez nálunk hosszú éveken át így volt – akkor a hagyományok szellemében ott vannak a bárány-sonka-tojás-nyúl tematikájú gyerekjátékok. Ilyen a My Happy Farm, a Sárkánytojás vagy Szuper farmer, (tojás-vonalon szerintem a Go Cuckoo! a nyerő: ez egy ügyességi játék, amiben kakukktojásokat kell raknunk egy folyamatosan épülő fészekbe) és még sok más játék, amelyek köré most, húsvét alkalmából egy kis akciót is kerítettünk. ;)

Go Cuckoo!, Sárkánytojás
Balra: Go Cuckoo!, jobbra: Sárkánytojás

Woland